in

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet

Jöjjön Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet verse.

Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,
Mely elhagyott, üres szobában áll.
Ne ily halált adj, istenem,
Ne ily halált adj énnekem!
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,
Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;
Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe
Eget-földet rázó mennydörgés dönt le… –
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva síkra lép
Pirosló arccal és piros zászlókkal
És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva. –
Ott szedjék össze elszórt csontomat,
Ha jön majd a nagy temetési nap,
Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenével
És fátyolos zászlók kiséretével
A hősöket egy közös sírnak adják,
Kik érted haltak, szent világszabadság!

Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor költeményét.
Mi a véleményed az Egy gondolat bánt engemet írásról?

Írd meg kommentbe!

 Az Egy gondolat bánt engemet… Petőfi Sándor verse, romantikus rapszódia, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg.

A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846–1848) írta ezt a művét. Erre a pályaszakaszra jellemző a kilábalás a válsághangulatból, a francia forradalom radikális eszméinek hatása, forradalmi látomásköltészet, a szerelmi és hitvesi költészet és a tájköltészet.

Ez a vers a forradalmi látomásköltészetébe sorolható. Ugyanerről a témáról szól A XIX. század költői és Az ítélet című költeménye is. A Sors, nyiss nekem tért egyik kulcsszava a „halál” volt.[1]

Petőfi az Egy gondolat bánt engemet… című versét 1846 végén írta. A költő az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről. – áll a wikpedia.hu bejegyzésében.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Arany János – Vörös Rébék

József Attila Mama - érdekességek a költeményről, verselemzés

József Attila: Mama – érdekességek a költeményről, verselemzés