in

Petőfi Sándor: Éjjel

Jöjjön Petőfi Sándor: Éjjel verse.

Kinézek én, benéz a hold
Szobámnak ablakán:
Sugárait szerelmesen
Mosolygva hinti rám.

Szegény bohó! mit kandikálsz
Olyan szerelmesen?
Avvagy talán azt gondolod,
Hogy képedet lesem?

Eszem ágába’ sincs biz a,
Hogy téged nézzelek.
Isten hirével elmehetsz –
Mit gondolok veled!

Ott általellenben lakik
Az én kedves babám;
Azt várom én, ha valahogy
Még megpillantanám.

Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor költeményét.

Mi a véleményed az Éjjel írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Kosztolányi Dezső: A verseim elé

Ady Endre: A tavaszi szív