Radnóti Miklós – Nem tudhatom: verselemzés.
Keletkezése:
A vers 1944 januárjában keletkezett. Európa a második világháború utolsó éveiben jár. A háborús pusztítások még nem érték el hazánkat, de a zsidó népességet már számtalan megkülönböztető törvény sújtotta. Radnóti sem taníthatott, alkalmi munkákból élt, többször elvitték munkaszolgálatra is, ahol megalázó feltételek mellett élt és dolgozott.
Témája:
A Nem tudhatom című versben az emberi és állampolgári jogaiból kitagadott költő hitet tesz hazaszeretetéről, hűségéről, elkötelezettségéről.
Felrémlik a verset olvasva József Attila fohásza:
S mégis magyarnak számkivetve,
Lelkem sikoltva megriad
édes Hazám, fogadj szívedbe,
hadd legyek hűséges fiad!
Szerkezete:
Radnóti költészetére jellemző, hogy verseinek megkomponáltsága, szabályossága annál szembeszökőbb, minél nagyobb a káosz a külvilágban. Mintha a háború poklát, borzalmait a belső rend harmóniájával próbálná ellensúlyozni.
Ez a szerkesztési elv tükröződik ebben a versben is: a költemény számszerűségét tekintve is tudatosan megkomponált. A költő 36. születésnapjának közeledtével 36 sorban foglalja össze gondolatait.
A teljes elemzés itt – Heni néni honlapja
1943 áprilisában Radnótit barátai és tisztelői közbenjárására leszerelték. Az ezt követő – utolsó munkaszolgálatáig tartó – egy év pályafutása egyik legtermékenyebb időszaka. Ekkor jelennek meg válogatott versfordításai (Orpheus nyomában), köztük számos, a magyar fordításirodalom klasszikusai közé tartozó szöveggel, ekkor születik a fiatal olvasóközönség számára készített, később számos kiadást megért Don Quijote-átdolgozása, és ekkor keletkeznek Tajtékos ég (1946) című posztumusz kötetének olyan kiemelkedő versei is, mint a Tétova óda, a Nem tudhatom… vagy a Töredék.
A Nem tudhatom… a barátok visszaemlékezései szerint először 1943 szilveszterén hangzott el, és komoly vitát kavart, megütközést keltett a hallgatóságban. Többen úgy vélték, hogy a nemzet nevében zajló üldöztetés közepette Radnóti tabutémát érintett a hazafias költészet hagyományait idéző verssel. A költő azonban később, a munkatáborban is felolvasta művét – akkor már a végleges változatot, amely egyetlen lényeges ponton, zárlatában különbözött a korábbitól.
- A Nem tudhatom… első változata egy Szűz Máriához szóló fohásszal végződött (a költő özvegye szerint ezzel a sorral: „Nagy szárnyadat borítsd ránk, hazánk védasszonya.”). Mennyiben módosítja a vers jelentéslehetőségeit ez a befejezés?
- Mivel magyarázható a költő barátainak értetlensége a vers első felolvasása után?
Még több elemzés – Nkp.hu
