in

Radnóti Miklós – Nem tudhatom: verselemzés

Radnóti Miklós – Nem tudhatom: verselemzés.

Keletkezése:

A vers 1944 januárjában keletkezett. Európa a második világháború utolsó éveiben jár. A háborús pusztítások még nem érték el hazánkat, de a zsidó népességet már számtalan megkülönböztető törvény sújtotta. Radnóti sem taníthatott, alkalmi munkákból élt, többször elvitték munkaszolgálatra is, ahol megalázó feltételek mellett élt és dolgozott.

Témája:

A Nem tudhatom című versben az emberi és állampolgári jogaiból kitagadott költő hitet tesz hazaszeretetéről, hűségéről, elkötelezettségéről.

Felrémlik a verset olvasva József Attila fohásza:

„S mégis magyarnak számkivetve,
Lelkem sikoltva megriad –
édes Hazám, fogadj szívedbe,
hadd legyek hűséges fiad!”

Szerkezete:

Radnóti költészetére jellemző, hogy verseinek megkomponáltsága, szabályossága annál szembeszökőbb, minél nagyobb a káosz a külvilágban. Mintha a háború poklát, borzalmait a belső rend harmóniájával próbálná ellensúlyozni.

Ez a szerkesztési elv tükröződik ebben a versben is: a költemény számszerűségét tekintve is tudatosan megkomponált. A költő 36. születésnapjának közeledtével 36 sorban foglalja össze gondolatait.

A teljes elemzés itt – Heni néni honlapja

1943 áprilisában Radnótit barátai és tisztelői közbenjárására leszerelték. Az ezt követő – utolsó munkaszolgálatáig tartó – egy év pályafutása egyik legtermékenyebb időszaka. Ekkor jelennek meg válogatott versfordításai (Orpheus nyomában), köztük számos, a magyar fordításirodalom klasszikusai közé tartozó szöveggel, ekkor születik a fiatal olvasóközönség számára készített, később számos kiadást megért Don Quijote-átdolgozása, és ekkor keletkeznek Tajtékos ég (1946) című posztumusz kötetének olyan kiemelkedő versei is, mint a Tétova óda, a Nem tudhatom… vagy a Töredék.

Nem tudhatom… a barátok visszaemlékezései szerint először 1943 szilveszterén hangzott el, és komoly vitát kavart, megütközést keltett a hallgatóságban. Többen úgy vélték, hogy a nemzet nevében zajló üldöztetés közepette Radnóti tabutémát érintett a hazafias költészet hagyományait idéző verssel. A költő azonban később, a munkatáborban is felolvasta művét – akkor már a végleges változatot, amely egyetlen lényeges ponton, zárlatában különbözött a korábbitól.

  • Nem tudhatom… első változata egy Szűz Máriához szóló fohásszal végződött (a költő özvegye szerint ezzel a sorral: „Nagy szárnyadat borítsd ránk, hazánk védasszonya.”). Mennyiben módosítja a vers jelentéslehetőségeit ez a befejezés?
  • Mivel magyarázható a költő barátainak értetlensége a vers első felolvasása után?

Még több elemzés – Nkp.hu

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Folytasd a népszerű magyar költők verseit kvíz 2. – megoldod hiba nélkül?

Muhi János: Mesélj, apu

...