Jöjjön Reményik Sándor: Fagyöngyök verse.
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata,
Élősködők, mint minden bánat,
Amely az élet üterére támad
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.
Köszönjük, hogy elolvastad Csokonai Reményik Sándor költeményét.
Mi a véleményed Csokonai a Fagyöngyök írásáról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
