in

Sinkovits Imre verset mond – Tóth Árpád: Körúti hajnal

Jöjjön Tóth Árpád: Körúti hajnal verse Sinkovits Imre előadásában.

Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.

Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.

A teljes verset ITT olvashatod el.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Szinetár György: Szeptemberi csengetés

Ady Endre: Intés az őrzőkhöz (Előadja: Molnár Piroska)