in

Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel

Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: Az ősz verse.
Hirdetés

Jöjjön Szabó Lőrinc: Tréfálkozó őszi levelekkel verse.

Milyen száraz és hideg a lelkem,
pedig te melengetted a kezeid közt!

Milyen száraz és üres az ágyam,
pedig teleszórtad a csókok aranyával!

Csókok aranyával, arany levelekkel –
de elhagytál a tréfálkozó őszi levelekkel. –

Nem tudok aludni miattad, álmomban is
ujjad simogatását érzem a homlokomon.

Csillogó gyíkok voltak az ujjaid,
arany gyíkok, és mellemen futkostak tegnap este.

De messze a tegnap, csókokkal arany levelekkel!
-Mondd, mért hagytál el a tréfálkozó őszi levelekkel?

Köszönjük, hogy elolvastad Szabó Lőrinc költeményét.
Mi a véleményed a Tréfálkozó őszi levelekkel írásról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Rudolf Péter verset mond – Ady Endre: Este a Bois-ban

Juhász Gyula: Egyedül