in

Szalai Borbála: Nyelvbuktató

Szalai Borbála: Nyelvbuktató

Egy reggelen Kelemen
Helmecre ment szekeren.
Megy Kelemen szekere,
hegyen megyen felfele…

Szenderegne Kelemen
hegynek menet szekeren,
szenderegne keveset –
ette fene! – nem lehet!…

Szedtevette szekere!
Nyekereg egy kereke!
Nyekeregve tekereg –
tengelyszege elveszett…

Nem messze megy Benedek…
Hej, nehezen meneget!
– Gyere velem szekeren! –
kedveskedett Kelemen. –

Telepedj fel, Benedek!
E hegy neked meredek!
Ne restelkedj, jer velem!
Helmecre megy szekerem.

Felel erre Benedek:
– Nem, Kelemen, nem merek!
Tengelyszeged elveszett –
ne terheljed szekered!

Ne menj te se, Kelemen,
hegynek fel a szekeren!
Leeshet egy kereke…
Messze a hegy teteje!…-

Hirdetés

Nem retten meg Kelemen,
szekerezget begyesen…
– Rendbe szedem Helmecen
tengelyem meg kerekem! –

Ezt felelte Kelemen,
megy szekere sebesen,
megette meg Benedek
kecmeregve megyeget…

Nem ment messze Kelemen
kereketlen szekeren:
mert nem mese, megesett,
egy kereke leesett…

Eltekergett kereke
hegyen megy… de lefele!…
Kesereghet Kelemen
megfeneklett szekeren…

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

B. Radó Lili: Tanítónk

Szabó Gyula verset mond: Zelk Zoltán: Este jó, este jó