Emlékednek végső foszlányát,
Ledöntött bálvány, eldobom,
Egy sóhaj és Isten hozzátok,
Szerelmes, lázas, balga álmok,
Lelkem továbbszáll szabadon.

A szerelem szép világától
Megtörve, fájón búcsuzom.
Elrablá tőlem ifjuságom,
De elhagyott tündér-világom
Búcsuzva meg nem átkozom.

Búcsuzom. – A szerelem lángja
Addig tart, míg az ifjuság.
Sírján a meghalt ifjuságnak
Letörtem egy édes leánynak
Meghalt szerelmünk ciprusát.

E cipruság utolsó dalom,
Elzengem ezt is még neked,
Benne sír lelkem régi álma
S drágán megváltott szabadsága
Bezárult édenkert felett.

Lelkem szabad. Fakó világban
Repülhet, szállhat szabadon.
Nem kötik már a régi vágyak,
Romjain egy letünt világnak
Elzengtem utolsó dalom.

Lelkem szabad. Feloldva minden,
Mi szárnyait leszegezé.
Repülhet már a magas égig
Vagy egy kopár temetőn végig –
Most ásott, néma sír felé…

Emlékednek végső foszlányát,
Ledöntött bálvány, eldobom,
Egy sóhaj… óh, bár véle szállna
Egy üres élet végső lángja,
Míg elcseng utolsó dalom!…

The post Ady Endre: Búcsú appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ady Endre: Őrizem a szemed elemzés

– Az Őrizem a szemed az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne, s nem a szerelmi szenvedély.

– Az otthonos szerelem verse ez a költemény. A hazaérkezés motívuma már egymagában tanúskodik erről („Érkeztem meg hozzád”). Nem pusztán egy motívum ez a többi között, de meghatározta a költemény egészét. A hazaérkezésé a versben a megjelenített szituáció. Az egyik oldalon ott áll az idegen világ, a másikon ezzel szemben a társra lelt ember. – írja a doksi.hu elemzése.

A sulinet.hu anyagában így fogalmaznak: Az Őrizem a szemed (1916) című versben is a beszélő „öregsége”, betegsége, félelme kap nagy nyomatékot, de még tömörebben, mint a Nézz, Drágám kincseimre címűben. A mindössze négy rövid versszakból álló költemény szövegét a kéz és a szív motívumok ismétlődése határozza meg.

A vénülő igenévi jelző négyszeri ismétlése a nagy korkülönbséget hangsúlyozza. Itt sincsenek konkrétumok, a külső állapotokat utalások jelzik („Világok pusztulásán”;„…rettenet űz”; „S várok riadtan veled.”), melyek erőteljes hangulati-érzelmi tartalmai félelmessé, feszültté teszik a szöveget. A kiúttalanságot, a tanácstalanságot, félelmet tovább fokozzák a záróstrófa megválaszolhatatlan kérdései (miért, meddig), az ellentétes mellérendelő mondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti.

Ady Endre: Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

Még több szerelmes verset ITT találsz

The post Ady Endre: Őrizem a szemed appeared first on Meglepetesvers.hu.

Nagy és derűs kópéságom
Véletlen, napos mezében
Jobb szerettél volna látni?

Csupán egyszer látni engem:
Gondolod, hogy mindent láttál
S hitted-e, hogy szivig-láthatsz?
Minden vagyok, amit vártál,
Minden vagyok, amit nem sejtsz,
Minden vagyok, mi lehetnék.

S minden vagy, mi lehetséges,
Minden lehetsz, mire vágyok,
Talán semmi, talán Minden.

The post Ady Endre: Vajon milyennek láttál? appeared first on Meglepetesvers.hu.

Őrjít ez a csókos valóság,
Ez a nagy beteljesülés,
Ez a megadás, ez a jóság.

Öledbe hullva, sírva, vágyva
Könyörgök hozzád, asszonyom:
Űzz, kergess ki az éjszakába.

Mikor legtüzesebb az ajkam,
Akkor fagyjon meg a tied,
Taposs és rúgj kacagva rajtam.

Hóhérok az eleven vágyak,
Átok a legszebb jelen is:
Elhagylak, mert nagyon kivánlak.

Testedet, a kéjekre gyúltat,
Hadd lássam mindig hóditón,
Illatos vánkosán a multnak.

Meg akarlak tartani téged,
Ezért választom őrödül
A megszépítő messzeséget.

Maradjon meg az én nagy álmom
Egy asszonyról, aki szeret
S akire én örökre vágyom.

Ady Endre: Meg akarlak tartani elemzése

Ady Endre Lédában, az asszonyban nem csak a szexuális partnert látta, hanem lelki társnak tekintették egymást, kik mindent elmondanak egymásnak, és szeretnek.
A kezdeti őrjítő vágyat mutatja meg a “Meg akarlak tartani” (1904) című vers. Szerelmük beteljesedett, mégis Ady nem hiszi, hogy kapcsolatuk tartós lehet. Érzi, hogy rabjává vált az asszony, mégis már-már elűzné, mert annyira szereti. Tükröződik a versben egy se vele-se nélküle kapcsolat kezdete, mely egész szerelmüket végig kísérte. – írja az erettsegi.com anyaga.

Ady Endre: Meg akarlak tartani költői eszközök

– Fokozás (1., 2. versszak)
– Paradoxon (3. versszak): a csók nem hevíti föl a másik felet, éppen, hogy mögfagyasztja.
– Szinekdoché (3. versszak): Léda ajka jelöli az egész nőt, azok hidegsége utal az egész nő hidegségire. Ezt erősíti a versszak záró sora, amelyben az érzéketlen nő mögtapossa a költői ént.
– Paradoxon (4. versszak): A „legszebb” és az „átok” közé tösz egyenlőségjelet.
– Ellentét (4. versszak): „…Elhagylak, mert nagyon kivánlak…” + nyelvtani konvenciók ē’hagyása (rövid i)

Még több szerelmes verseket ITT találsz

The post Ady Endre: Meg akarlak tartani appeared first on Meglepetesvers.hu.

Tengerpart, alkony, kis hotel-szoba.
Elment, nem látom többé már soha,
elment, nem látom többé már soha.
Egy virágot a pamlagon hagyott,
megölelem az ócska pamlagot,
megölelem az ócska pamlagot.

Parfümje szálldos csókosan körül,
lent zúg a tenger, a tenger örül,
lent zúg a tenger, a tenger örül.

Egy Fárosz lángol messze valahol,
jöjj, édesem, lent a tenger dalol,
jöjj, édesem, lent a tenger dalol.

A daloló vad tengert hallgatom,
és álmodom az ócska pamlagon,
és álmodom az ócska pamlagon.

Itt pihent, csókolt, az ölembe hullt,
dalol a tenger és dalol a mult,
dalol a tenger és dalol a mult.

Még több szerelmes verset ITT találsz

The post Ady Endre: Egyedül a tengerrel appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ha van lelked a szakításhoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!…
Úgy sem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
– Isten veled!…

Bolondság volt ez is, mint minden.
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán…
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy’ rohantam e lehetetlen
Álom után!…

Befejeztük kis regényünket,
Bevégeztem már minden álmom:
– Isten veled!…
Hogy ki vagyok, tudod Te, édes,
S ha van erőd a feledéshez,
Szakíts, feledj!…

The post Ady Endre: Szakíts, feledj! appeared first on Meglepetesvers.hu.

Lagzink előtt a Násznagyunk jön
Rigmusos, órjás harcsa-szájjal
S egy fölpántlikázott kaszával.

Szól a Násznagy: „már régi mátkák,
Ideje őket összeadni
Lekaszálni és megsiratni.”

„Keresem az öröm-szüléket.
Hol, merre vannak, merre látták?
Keresem szivük régi vágyát.”

Csönd van a lakodalmas házban,
A vendégek csak isznak, esznek
És néha nagyokat nevetnek.

S aztán lép a Násznagy kevélyen
Fekete leples tíz szobán át
S hetykén pengeti a kaszáját.

S egy koporsóban kéken-sárgán
Ott fekszünk mi egymással telve
Végre, örökre egybekelve.

The post Ady Endre – A mi násznagyunk appeared first on Meglepetesvers.hu.

Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen pihen,
Valahol kacagás csendült most
S mosolyog a szivem.
Valahol szép lehet az élet,
Mert lány után futok
S valahol nagy lehet az átok,
Mert sírni sem tudok.

Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény,
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő megáll.

The post Ady Endre – Szívek messze egymástól appeared first on Meglepetesvers.hu.

Add nekem a te szemeidet,
Hogy vénülő arcomba ássam,
Hogy én magam pompásnak lássam.

Add nekem a te szemeidet,
Kék látásod, mely mindig épít,
Mindig irgalmaz, mindig szépít.

Add nekem a te szemeidet,
Amelyek ölnek, égnek, vágynak,
Amelyek engem szépnek látnak.

Add nekem a te szemeidet.
Magam szeretem, ha szeretlek
S irigye vagyok a szemednek.

Video – Ady Endre: Add nekem a szemeidet

The post Ady Endre: Add nekem a szemeidet appeared first on Meglepetesvers.hu.

Áldott csodáknak
Tükre a szemed,
Mert engem nézett.
Te vagy bölcse,
Mesterasszonya
Az ölelésnek.
Áldott ezerszer
Az asszonyságod,
Mert engem nézett,
Mert engem látott.
S mert nagyon szeretsz:
Nagyon szeretlek
S mert engem szeretsz:
Te vagy az Asszony,
Te vagy a legszebb

Még több szerelmes verset ITT találsz

The post Ady Endre: Mert engem szeretsz appeared first on Meglepetesvers.hu.

I.

Ott ültünk némán, édes félhomályban,
Te elmerengve s égő vágyban én.
Álmod hová szállt s kié volt a vágyam,
Titok maradt az szívünk rejtekén.
Talán a mult viharzott át előtted
S előttem halkan tünt fel a jelen…
…Neked talán már bántó, kínos álom
S nekem már kínos vágy a szerelem…
Hidd el, mi csupán csaljuk a világot,
Arcunkon is hazug az ifjuság,
Én nem török le illatos virágot
S neked sem kell már soha mirtuszág.
Én az álmod szeretném visszahozni,
Te tán szivembe vágyat oltanál –
Küzdünk egymásért hasztalan, hiába:
Köztünk a multnak tiltó romja áll!…

II.

A szivedből egy-egy sóhaj
Átnyilallik a szivembe…
Egyedüli kincs tetőled:
– Amit adhatsz még nekem –
A szivedből egy-egy sóhaj…

A szivemből egy-egy sóhaj
Átnyilallik a szivedbe…
Oly kevés maradt a multból…
Amit néked adhatok:
A szivemből egy-egy sóhaj…

III.

Ne vádoljunk senkit a multért,
A vád már úgyis hasztalan.
Talán másképp lehetett volna –
Most már… mindennek vége van!…
Úgy szeretnék zokogni, sírni
A sírra ébredt vágy felett –
De ránézek fehér arcodra
S elfojtom, némán, könnyemet.

Várunk a csendes félhomályban
Valami csodás balzsamot,
Mely elfeledtet mindent, mindent
S meggyógyit minden bánatot…
Leolvasom sápadt arcodról
A rád erőszakolt hitet
És megdöbbenve sejtem, látom,
Hogy nem hiszel már senkinek!…

IV.

Nekünk is volt még fiatalos lelkünk,
Mi is tudtunk még hinni valaha.
Ami hevünk volt, mind elfecséreltük
S ami hajnal volt, az most éjszaka.
Te ott a deszkán ki nem oltott vággyal
Hamvadsz el lassan, némán, egyedül,
Én meg, szakítva emberrel, világgal,
Bolyongok árván, temetetlenül.

Nekünk is volt még fiatalos lelkünk,
Magasba vont és így – a porba vitt.
Megnyugvás útját epedve se leltük,
Szivünkből végképp elszállott a hit…
…Olyan a színpad, mint a lant világa,
Kifosztja lelkünk s lelket mégsem ad –
A boldogságért küzdtünk, mindhiába:
Boldognak lenni nekünk nem szabad!…

V.

Nem jó kép itt az »őszi napsugár«,
Mit mi érzünk, nem késő szerelem.
A szerelem nem szánalomra vár
S te szánalomból érzel csak velem.
Én reszketek egyedül elkárhozni,
Magammal vinném beteg lelkedet…
De végzetünkkel mindhiába küzdünk:
Nekünk együtt még halni sem lehet!…

The post Ady Endre: Félhomályban appeared first on Meglepetesvers.hu.

Visszaadok én mindent,
Ha visszaadni lehet,
De nem adom vissza
A szemed.

Belőlem fognak nézni
Téged és egy kék tavat
S mit a földön nézni
Még szabad.

Visszaadok én mindent,
Ha visszaadni lehet,
De nem adom vissza
A szemed.

The post Ady Endre: Nem adom vissza appeared first on Meglepetesvers.hu.

Gyűlöllek, vágylak
S hévvel kivánlak
Sorsom: hogy: teljesedj be végre
S mert csupa bánat,
Ha durcásan nézek az Égre.

Az Eget, várón,
Vissza-csinálón,
Sorsom, hogy teljesedj, be várlak,
Kicsit megállón,
De jöjj, már jöjj, mert híven várlak.

The post Ady Endre: Levél a sorsomhoz appeared first on Meglepetesvers.hu.

Miért próbál kép vagy szobor
Lelkemből kilopni téged?
Elevenek vagy hidegek:
Ki tudja nekem adni még
A te egyetlen melegséged?

Minden csókomban meghalok
S ajkaidon kelek újra,
Asszony-szirokkó száz jöhet:
Sorvasztó, édes melegét
Énreám már hiába fujja.

Halottak és elevenek
Hiába hűtnének téged,
Nincs más meleg, mint a tied.
Ki tudja nekem adni még
A te egyetlen melegséged?

Még több szerelmes verseket ITT találsz

The post Ady Endre: A te melegséged appeared first on Meglepetesvers.hu.

Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.

Milyen régen és titkosan így volt már:
Sorsod szépítni hányszor adatott
Ámító kegyből, szépek szépiért
Forrott és küldött, ékes Léda-zsoltár.
Sohase kaptam, el hát sohse vettem:
Átadtam néked szépen ál-hitét
Csókoknak, kik mással csattantanak
S szerelmeket, kiket mással szerettem:
És köszönök ma annyi ölelést,
Ám köszönök mégis annyi volt-Lédát,
Amennyit férfi megköszönni tud,
Mikor egy unott, régi csókon lép át.

És milyen régen nem kutattalak
Fövényes multban, zavaros jelenben
S már jövőd kicsiny s asszonyos rab-útján
Milyen régen elbúcsuztattalak.
Milyen régen csupán azt keresem,
Hogy szép énemből valamid maradjon,
Én csodás, verses rádfogásaimból
S biztasd magad árván, szerelmesen,
Hogy te is voltál, nemcsak az, aki
Nem bírt magának mindent vallani
S ráaggatott díszeiből egy nőre.

Büszke mellemről, ki nagy, telhetetlen,
Akartam látni szép hullásodat
S nem elhagyott némber kis bosszuját,
Ki áll dühödten bosszu-hímmel lesben,
Nem kevés, szegény magad csúfolását,
Hisz rajtad van krőzusságom nyoma
S hozzám tartozni lehetett hited,
Kinek mulását nem szabad, hogy lássák,
Kinek én úgy adtam az ölelést,
Hogy neki is öröme teljék benne,
Ki előttem kis kérdőjel vala
S csak a jöttömmel lett beteljesedve.

Lezörögsz-e, mint rég-hervadt virág
Rég-pihenő imakönyvből kihullva,
Vagy futkározva rongyig-cipeled
Vett nimbuszod, e zsarnok, bús igát
S, mely végre méltó nőjéért rebeg,
Magamimádó önmagam imáját?
Kérem a Sorsot, sorsod kérje meg,
Csillag-sorsomba ne véljen fonódni
S mindegy, mi nyel el, ár avagy salak:
Általam vagy, mert meg én láttalak
S régen nem vagy, mert már régen nem látlak.

Még több szerelmes verseket ITT találsz

The post Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet appeared first on Meglepetesvers.hu.

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre,
Nézz egy hű, igaz élet sorsára
S őszülő tincseimre.
Nem mentem erre-arra,
Búsan büszke voltam a magyarra
S ezért is, hajh, sokszor kerültem
Sok hajhra, jajra, bajra.

Jó voltam szerelemben:
Egy Isten sem gondolhatná szebben,
Ahogy én gyermekül elgondoltam
S nézz lázban, vérben, sebben.

Ha te nem jöttél vóna,
Ma már tán panaszló szám se szólna
S gúnyolói hivő életeknek
Raknak a koporsóba.

Nézz, Drágám, rám szeretve,
Téged találtalak menekedve
S ha van még kedv ez aljas világban:
Te vagy a szívem kedve.

Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre
S legyenek neked sötétek, ifjak:
Őszülő tincseimre.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre versét!

Mi a véleményed a Nézz, drágám, kincseimre versről?

Írd meg kommentbe!

Még több szerelmes verset ITT találsz

The post Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre appeared first on Meglepetesvers.hu.

Gondoltam: drága, kicsi társam,
Próbáljunk mégis megmaradni
Ebben a gyilkos, vad dúlásban.

Mikor mindenek vesznek, tűnnek,
Tarts meg tegnapnak, tanuságnak,
Tarts meg csodának avagy bűnnek.

Mikor mindenek futnak, hullnak,
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Tarts meg engem igérő Multnak.

Tarts meg engem, míg szögek vernek,
Véres szivemmel, megbénultan,
Mégiscsak tegnapi embernek.

Karolsz még, drága, kicsi társam?
Jaj nekem, jaj, ezerszer is jaj,
Ebben a véres ájulásban.

De ha megyek, sorsom te vedd el,
Kinek az orkán odaadta,
A te tűrő, igaz kezeddel.

Még több szerelmes verseket ITT találsz

The post Ady Endre: De ha mégis? appeared first on Meglepetesvers.hu.

Óh, nagyon csúnyán éltem,
Óh, nagyon csúnyán éltem:
Milyen szép halott leszek,
Milyen szép halott leszek.

Megszépül szatir-arcom,
Megszépül szatir-arcom:
Mosoly lesz az ajkamon,
Mosoly lesz az ajkamon.

Üveges, nagy szememben,
Üveges, nagy szememben
Valaki benneragyog,
Valaki benneragyog.

Mosolyos, hideg ajkam,
Mosolyos, hideg ajkam:
Köszöni a csókodat,
Köszöni a csókodat.

The post Ady Endre: Az utolsó mosoly appeared first on Meglepetesvers.hu.

Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell.
Lantot, hitet vígan szegre akasztok.
Kicsit pirulok. Én és a Siker?
Jöjjenek a tilinkós álparasztok,
Jöjjenek a nyafogó ifju-vének,
Jöjjenek a finom kultúrlegények.
Nem is tudom, hogy mi történt velem,
Hát sokat érne itt a győzelem?
S én száz arcban is kínáltam magam,
Vénleánykodtam. Pfuj. Már vége van.

Ügyes kellner-had famulusa tán?
Éhes szemben vörös, vadító posztó?
Legyek neves hős kis kenyércsatán?
Fussak kegyért én, született kegyosztó?
Eh, szebb dolog kopott kabátba szokni,
Úri dölyffel megállni, mosolyogni,
Míg tovább táncol kacsintva, híva
A Siker, ez a nagy hisztérika.
Nyomában cenkek. No, szép kis öröm.
Ezekkel együtt? Nem, nem. Köszönöm.

The post Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól appeared first on Meglepetesvers.hu.

Eltagadom, hogyha kérdik:
»Elmult minden, nem szeretlek!«
Úgy fáj ez a képmutatás,
Úgy fáj ez az én szivemnek.

De mit tegyek? Hivalkodjam
Bánatommal a világnak?
Vagy lenézve, kinevetve
Siránkozzam még utánad?…

Rejtegetem szivem mélyén,
Féltve, fájón a nagy titkot:
Hogy feledni el nem tudlak,
Hogy nem leszek soha boldog!…

The post Ady Endre: Eltagadom appeared first on Meglepetesvers.hu.

Csókoljuk egymást, együtt pihenünk,
Áltatjuk egymást, hogy egymásra vártunk.
Halvány az ajkunk, könnyes a szemünk,
Sápadt a lángunk.

Piros kertek közt futott az utunk,
Piros, bolond tűz lángolt sziveinkben,
Egymás szemébe nézni nem tudunk,
Itt sápadt minden.

Csókoljuk egymást biztatón, vadul,
Nappalba sír be minden csókos estünk,
Hiába minden, csók ha csókra hull,
Hideg a testünk.

S piros kertekből, úgy tetszik nekünk,
Közelg egy leány és egy ifju ember
S mi, ím, egyszerre forrón ölelünk,
Nagy szerelemmel.

The post Ady Endre: A másik kettő appeared first on Meglepetesvers.hu.

Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős szivem volt,
Milyen muzsikás, milyen harsány.

Milyen beteg most, milyen vásott:
Dobbanását nem tartja más, csak
Te nagy, szerelmes akarásod.

Ha még egyszer vadul fölzengne,
Himnusza a kíné, s a kéjé,
Himnusza a himnuszod lenne.

Himnusz, hogy mégis rád találtam,
Nagy vétkekkel, nagy kerülőkkel,
De élve és nem a halálban.

S mindent megér, ha csak egy óra
Dalolta el dalát melletted
S nem nyílhat a szám átok-szóra.

Beteg szívvel, istenes ember,
Vallok neked, im, kicsi párom,
Áhitatos, bús szerelemmel.

Ne hallgasd rossz, beteg zenéjét,
Jó a szivem, mert benne vagy te
S sziveink az órákat éljék.

Még több szerelmes verseket ITT találsz

The post Ady Endre: Beteg szívemet hallgatod appeared first on Meglepetesvers.hu.

Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkisérjen egész a síromba.
Álljon előmbe izzó, forró nyárban:
„Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.”

Legyen kirugdalt, kitagadott, céda,
Csak a szivébe láthassak be néha.

Ha vad viharban átkozódva állunk:
Együtt roskadjon, törjön össze lábunk.

Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk:
Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk.

Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba:
Boruljon rám és óvjon átkarolva.

Tisztító, szent tűz hogyha általéget:
Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget.

Mindig csókoljon, egyformán szeressen:
Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben.

Amiben minden álmom semmivé lett,
Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet.

Kifestett arcát angyalarcnak látom:
A lelkem lenne: életem, halálom.

Szétzúzva minden kőtáblát és láncot,
Holtig kacagnók a nyüzsgő világot.

Együtt kacagnánk végső búcsút intve,
Meghalnánk együtt, egymást istenítve.

Meghalnánk, mondván:
„Bűn és szenny az élet,
Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.”

The post Ady Endre: Az én menyasszonyom appeared first on Meglepetesvers.hu.

Boszorkák dobáltak meg
A bús csodáknak ligetében.
Én nem féltem. Én sose féltem.
De a szeretőm elszaladt.
Szép szeretőm, az ifjú Mosoly.

Sírtak és nevettek a boszorkák
Köd volt és a gyászos, vak éjben,
A bús csodáknak ligetében
Zuhogva hulltak a szívek
S én elfödtem arcomat.

Szíveket dobtak a boszorkák.
Én nem féltem. Én sose féltem.
A bús csodáknak ligetében
A ködből hulltak a szívek
Csúnya, kicsiny, kemény szívek.

Egyszerre szétszálltak a boszorkák
Könnyesen, csöndben és fehéren
A bús csodáknak ligetében
Egy asszony jött fényben, felém.
S én ráemeltem arcomat.

Szemembe nézett, s a szívéért nyúlt.
Az arcomon még most is érzem
A bús csodáknak ligetében
Arcomhoz vágta a szívét,
Meleg, beteg, szegény szívét.

The post Ady Endre: Léda szíve appeared first on Meglepetesvers.hu.

Szájon, mellen, karban, kézben,
Csókban tapadva, átkosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Epében, könnyben és mézben,
Halálosan, tudatosan
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

Ilyen nagy, halk, lelki vészben
Legyek majd csontváz, víg halott.
Elfogyni az ölelésben:
Ezt akarom.

The post Ady Endre: Elfogyni az ölelésben appeared first on Meglepetesvers.hu.

Íme, megköszönöm neked, hogy vagy,
Hogy hallottál valaha rólam
S ha csak egy kicsit is mulattat szeszélyem:
Jól van.

Íme, menekülni vágynék tőled,
Csak evezőm nincs készen a hajóban
És ha nem fogsz vesztemen mosolyogni:
Jól van.

The post Ady Endre: Megköszönöm, hogy vagy appeared first on Meglepetesvers.hu.

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
Édesem, szeretlek!

Láttalak a multkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.

Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: Szeretlek!

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Láttalak… című költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Láttalak… írásáról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Láttalak… appeared first on Meglepetesvers.hu.

Vad szirttetőn mi ketten
Állunk árván, meredten,
Állunk összetapadtan,
Nincs jajunk, könnyünk, szavunk:
Egy ingás és zuhanunk.

Véres hús-kapcsok óvnak,
Amíg összefonódnak:
Kékes, reszkető ajkunk.
Míg csókolsz, nincsen szavunk,
Ha megszólalsz zuhanunk.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Vad szirttetőn állunk című költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Vad szirttetőn állunk írásáról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Vad szirttetőn állunk appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ady Endre Lédában, az asszonyban nem csak a szexuális partnert látta, hanem lelki társnak tekintették egymást, kik mindent elmondanak egymásnak, és szeretnek.
A kezdeti őrjítő vágyat mutatja meg a “Meg akarlak tartani” (1904) című vers.

Szerelmük beteljesedett, mégis Ady nem hiszi, hogy kapcsolatuk tartós lehet. Érzi, hogy rabjává vált az asszony, mégis már-már elűzné, mert annyira szereti. Tükröződik a versben egy se vele-se nélküle kapcsolat kezdete, mely egész szerelmüket végig kísérte. – írja az erettsegi.com anyaga.

Ady Endre: Meg akarlak tartani költői eszközök

– Fokozás (1., 2. versszak)
– Paradoxon (3. versszak): a csók nem hevíti föl a másik felet, éppen, hogy mögfagyasztja.
– Szinekdoché (3. versszak): Léda ajka jelöli az egész nőt, azok hidegsége utal az egész nő hidegségire. Ezt erősíti a versszak záró sora, amelyben az érzéketlen nő mögtapossa a költői ént.
– Paradoxon (4. versszak): A „legszebb” és az „átok” közé tösz egyenlőségjelet.
– Ellentét (4. versszak): „…Elhagylak, mert nagyon kivánlak…” + nyelvtani konvenciók ē’hagyása (rövid i)

Ady Endre: Meg akarlak tartani (elemzés)

A Meg akarlak tartani című vers 1904-ben íródott és 1906-ban jelent meg az Új versek kötetben, a Léda asszony zsoltárai című ciklusba sorolva. Típusa szerint tehát Léda-vers, azaz Ady első nagy szerelméhez és múzsájához, Diósyné Brüll Adélhoz íródott.

Ady költészetének újdonságai közé tartozik a korban szokatlanul merész érzékiség és a testiség nyílt ábrázolása.

Az Új versek miatt támadások özöne zúdult a költőre, és részben az háborította föl a korabeli közvéleményt, hogy Adynál minden eddiginél merészebben jelenik meg az érzéki, testi szerelem. Szerelmi költeményei miatt erkölcstelenséggel vádolták.

Ady a világ véleményét semmibe véve nyíltan beszélt a kéjről, nyíltan vállalta önmagát, nem képmutatóskodott.

Nem szégyellt arról vallani, hogy szerelméhez a testiség is hozzátartozik, ezzel ugyanis a feudális morál ellen tiltakozott. Adynál tehát az erotikának is lázadó jellege volt: a közerkölcsöt akarta megváltoztatni. Így fonódott össze nála a magánélet és a közéleti szándék. – írja a verselemzes.hu.

Forrás – bővebb – Meg akarlak tartani elemzés

The post Ady Endre: Meg akarlak tartani elemzése appeared first on Meglepetesvers.hu.

• Ady Endre: Szakits, feledj!

Ha van lelked a szakitáshoz,
Ha van erőd a feledéshez:
Szakíts, feledj!…
Úgysem volt az szerelmi mámor,
Csak egy szeszély, mit szít a távol.
– Isten veled!…

Bolondság volt ez is, mint minden,
Silányság volt ez is, mint minden,
Álom csupán…
S én, aki mindent elvesztettem,
Hogy’ rohantam e lehetetlen
Álom után!…

Befejeztük kis regényünket,
Bevégeztem már minden álmom:
– Isten veled!…
Hogy ki vagyok, tudod Te, édes
S ha van erőd a feledéshez,
Szakíts, feledj!…

• Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól
• Ady Endre: Az alvó királyleány
• Ady Endre – A mi násznagyunk
• Ady Endre: A türelem bilincse

Ady Endre – Be szépre-nőttél bennem

Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én kidacolt, drága szerelmem.

Elfojtanálak,
Ha enyhe volna multam,
De bűnöztem, de nem tanultam.

Sorsom fokára
Szerelmes íbisz-pelyhek
Most már fészket-kérőn cipelnek.

Be jó dacolni,
Be jó a cifra bánat,
Be jó bolondulni utánad.

• Ady Endre – Valaki, valaki emleget
• Ady Endre: Szép voltál volna
• Ady Endre: Imádság a csalásért
• Ady Endre: Holnap is így
• Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben

Ady Endre: Levél a sorsomhoz

Gyűlöllek, vágylak
S hévvel kivánlak
Sorsom: hogy: teljesedj be végre
S mert csupa bánat,
Ha durcásan nézek az Égre.

Az Eget, várón,
Vissza-csinálón,
Sorsom, hogy teljesedj, be várlak,
Kicsit megállón,
De jöjj, már jöjj, mert híven várlak.

The post Ady Endre szerelmes versei appeared first on Meglepetesvers.hu.

Be nagyra-nőttél,
Be szépre-nőttél bennem,
Én kidacolt, drága szerelmem.

Elfojtanálak,
Ha enyhe volna multam,
De bűnöztem, de nem tanultam.

Sorsom fokára
Szerelmes íbisz-pelyhek
Most már fészket-kérőn cipelnek.

Be jó dacolni,
Be jó a cifra bánat,
Be jó bolondulni utánad.

Köszönjük, hogy elolvastad a Be szépre-nőttél bennem költeményt.

Mi a véleményed Ady Endre írásáról? Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre – Be szépre-nőttél bennem appeared first on Meglepetesvers.hu.

Üzenem:
Vedd magadra a türelemnek
Rozsdás bilincsét
S ha talán rossz a zár,
Várj, míg megigazíthatom.
Bilincsem voltál,
Bilincsed voltam,
Bilincs volt egész életünk,
Szerelmünk és Napunk,
Kikapóságunk és hűségünk,
Csókunk, elernyedésünk, lángunk,
Téves, sok esküvésünk,
De jó bilincs volt,
Derék béklyó
S rabok voltunk volna mindétig,
Ha nincs rabság és nincs bilincs.
Vedd hát az utolsót,
A legszerelmesebbet,
A türelem bilincsét
S várd, hogy mihamar
Kegyetlenül lezárom,
De várd,
De akard a végső rabságot,
Minden élet s öröm tetejét:
A türelmet,
Akarom,
Üzenem.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre  költeményét.

Mi a véleményed A türelem bilincse írásról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: A türelem bilincse appeared first on Meglepetesvers.hu.

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre versét!

Mi a véleményed a Héja-nász az avaron írásról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Héja-nász az avaron appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ady szerelmi költészetében két fontos korszak volt, azaz két nagy szerelem. Az első a Lédával együtt töltött idő és a lehetőség, hogy Párizsban látogathatott.

A második a fiatal, bohókás lánnyal, Csinszkával.

Íme Ady Endre szerelmes versei

• Ady Endre: Szakits, feledj!
• Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól
• Ady Endre: Az alvó királyleány
• Ady Endre – A mi násznagyunk
• Ady Endre: A türelem bilincse

Ady Endre – Valaki, valaki emleget

Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon könnyező vagyok
S előttem párisi utca-ormok
Hasogatják az eget,
Szelid kárpitját a nagy égnek.
Vidám legények
Jönnek dalolva
Sötét utcáknak mélyiről.
Gondolkozom: kiről, miről,
Mikor mindegy.
Valaki, valaki most emleget.
Merre megyek,
Van-e út az utca mélytől
Föl a hasogatott égnek?
Még sokáig kisér az ének
S én botorkálok tovább,
Keresem, aki emleget,
Keresem lelkemben azt,
Akiért érdemes volna
Igy élni busan és loholva
Sötét utcákról nézve az eget,
Valaki, valaki most emleget.
Valaki szán,
Valaki szánja
Azt, ki Párizs sötét utcáira
Dobva nézi, kívánja
Az eget
S akit megrikat az az ének,
Melyet dalolnak
Éjszakában vidáman vesző
Rongyos, de társas legények.
Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon könnyező vagyok
S előttem párisi utca-ormok
Hasogatják az eget.

• Ady Endre: Szép voltál volna
• Ady Endre: Imádság a csalásért
• Ady Endre: Holnap is így
• Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben

The post Ady Endre 10 szerelmes verse appeared first on Meglepetesvers.hu.

Ereimben boldog tüzek szaladnak,
Harsány szívvel követellek magamnak,
Mint régen-régen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.

Már nincs joga állott, tegnapi könnynek,
Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet
S már nem rivallnak
Halál-sikolyos félszek és tilalmak.

Kedved ha másult, már hiába másult,
Tartom szived úgy, ahogy reám hullt
Vérbe-vesződve,
Sorsához nőve és sorsába nőve.

Vágynak bűn volt, de itt vagy s ez valóság
S a valóság mindig a legfőbb jóság,
Se bűn, se szégyen:
Az egy-igaz Fiatalság nevében.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét.

Mi a véleményed a Most követellek magamnak versről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre – Most követellek magamnak appeared first on Meglepetesvers.hu.

Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak sokfajta nedve,
Száguldjátok be vetekedve.

Kicserélődve, fiatalon,
Szomorú kedvvel, víg haraggal
Legyünk mi két kárhozott angyal.

Legyünk a Tavasz gyermekei,
Kik arcukat vetik az Égnek,
Kik nedvesek s mégis elégnek.

Csönd legyen akkor az Ég alatt,
Bomolva, szökve, válva rügybe
Mi leszünk a Tavasznak üdve.

Mi legyünk akkor az Ég alatt
A legszebb két tavaszi jószág,
Túlzás, betegség, de valóság.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre költeményét.
Mi a véleményed Lédával a tavaszban írásról?

Írd meg kommentbe!

Hallgasd meg Répaati előadásában Ady Endre – Lédával a tavaszban versét.

The post Ady Endre – Lédával a tavaszban appeared first on Meglepetesvers.hu.

Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg a szivemből
Felfakad az ének;
Amíg a lelkemet
Sírhatom a dalba,
Amíg lángra gerjeszt
Ihletés hatalma;
Amíg titkos órán
Reám száll a bánat,
Feketén, komoran,
Mintha a világnak
Végzetszerű átkát
Csakis én érezném,
Tépődve annyi bús,
Megfejtetlen eszmén.

Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Míg vérező szívvel
Ezernyi kétség közt
Még mindig remélek.
Míg az örök eszmét,
Míg az örök szépet
Keresem, imádom,
Míg egy ábrándvilág
Lesz az én világom,
Melyet én kormányzok,
Melyet én teremtek,
Amelyről dalaim
Annyi szépet zengnek.

Nem élek én tovább,
Csupán addig élek,
Amíg szerelmemért
Szerelmet remélek;
Amíg mint eszménykép
Ragyog le szivemnek
Szentelt oltárára
A nő, a teremtés
Legszebb koronája.

Nem élek én tovább,
Nem élek csak addig,
Amíg a szivemen
Ezer kínos kérdés
Keresztül nyilallik;
Amíg nyugodalmat
Egy percre se leltem,
Amíg egy világért
Gyötrődik a lelkem.

…De ha az életnek
Piszkos, jeges árja
Magával ragadna
S kialudnék tőle
Szivem régi lángja;
Hogyha örök hitem,
Hogyha minden vágyam
Örökre elszállna
S annyi tépő kétség,
Siratott reménység
Fás közönnyé válna;
Ha titkos órákon
Nem szállna szivemből,
Nem zengne ajkamon
Biztatón az ének,
Ne éljek én tovább,
Mit adhat már akkor
Énnekem az élet?!…

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: költeményét.

Mi a véleményed a Nem élek én tovább… írásról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Nem élek én tovább… appeared first on Meglepetesvers.hu.

Andrea asszonynak küldöm.

Simogass csak, olyan jó a kezed,
Megint búcsuzom, megint elveszett
A gőgös Ady minden dacos gőgje.

Életemen fél-versek szemfedője,
Hazug csókok emléke ajkamon.

Simogass csak, olyan jó a kezed,
Úgy bánom már sok, ölő, makacs harcom,
Simogasd meg ráncos, vén gyermek-arcom.

Feddj meg búsan, hogy én, rossz, elveszett,
Szegény ördög, csak későn találtam meg
Te becéző, simogató kezed.

Mikor talán már minden elveszett,
Sok jóságomból nem maradt meg semmi
És nem tudom már magamat szeretni.

De itt van és olyan jó a kezed.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre – Becéző, simogató kezed költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre – Becéző, simogató kezed verséről?

Írd meg kommentbe!

Még több szerelmes verseket ITT találsz

The post Ady Endre – Becéző, simogató kezed appeared first on Meglepetesvers.hu.

Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon könnyező vagyok
S előttem párisi utca-ormok
Hasogatják az eget,
Szelid kárpitját a nagy égnek.
Vidám legények
Jönnek dalolva
Sötét utcáknak mélyiről.
Gondolkozom: kiről, miről,
Mikor mindegy.
Valaki, valaki most emleget.
Merre megyek,
Van-e út az utca mélytől
Föl a hasogatott égnek?
Még sokáig kisér az ének
S én botorkálok tovább,
Keresem, aki emleget,
Keresem lelkemben azt,
Akiért érdemes volna
Igy élni busan és loholva
Sötét utcákról nézve az eget,
Valaki, valaki most emleget.
Valaki szán,
Valaki szánja
Azt, ki Párizs sötét utcáira
Dobva nézi, kívánja
Az eget
S akit megrikat az az ének,
Melyet dalolnak
Éjszakában vidáman vesző
Rongyos, de társas legények.
Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon könnyező vagyok
S előttem párisi utca-ormok
Hasogatják az eget.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre – Valaki, valaki emleget költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre – Valaki, valaki emleget verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre – Valaki, valaki emleget appeared first on Meglepetesvers.hu.

Királyleányom, szűz Teljesedés,
Itt áll lovagod. Ez a mese-erdő:
Én vagyok itt a nagy életre keltő.

Ma a csodáknak éjjele vagyon,
Valóság lehet, mit csak álom festett:
Csak egy óráig őrizzem a tested.

S vissza se nézek, úgy futok tovább,
Várj új lovagot, újabb ezer évet,
Aludj az erdőn. Félek tőled. Félek.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Az alvó királyleány költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Az alvó királyleány verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Az alvó királyleány appeared first on Meglepetesvers.hu.

Szép voltál volna, lyányoknak való
S Istentől is víg ölekre eresztett
S be furcsa vagy
Ma, amikor vén fagy-szemed mereszted
Csókok után, be furcsa vagy.

Tépted, tiportad rózsás napjaid
S rózsás napjaid tépték és tiporták,
Életeden
Átbitangoltak némber-csordák,
Ifjú, forró életeden.

Nem tudták s te sem tudtad, hogy ki vagy
S hogy szépséged vár szemeden kitörvén
S hogy szép lehess:
Ezt kivánja bús daccal ősi törvény
S minden dacol, hogy szép lehess.

Elmulasztottak finom, lágy kezek
S te is magadat, óh, elmulasztottad
S a szépülést
Hagytad a boldog, csúnya ravaszoknak,
A jussodat, a szépülést.

Amennyi csók volt akkor érdemes,
Valamennyi mind te szépséged várta,
Ölt szinedért
Hullott le akkor száz, csillogó párta,
Holt szépségért, ölt szinedért.

Szép voltál volna: hervadt, csúf fejed
Konyítsd le most már ki nem sírott könnyel
S a lyányokat,
Adós maradván nekik száz örömmel,
Áldd és átkozd a lyányokat.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Szép voltál volna költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Szép voltál volna verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Szép voltál volna appeared first on Meglepetesvers.hu.

Valamit még szivemben tartok,
Forró, nagy hálát, édesim,
Asszonyaim, leányaim,
Hogy olyan könnyü vállal csaltok
S mégis bennetek úgy hiszek.

Hivő csalások, csalt hitek
S egy semmire örök-vágyóság,
Ezek vagytok s ezek vagyunk.
Elönti szivemet a jóság,
Be jól van így, be jól van így.

Fohászkodok: »Isten, talán nem
Helyesled, amit csináltál,
Mert csak buta és gyönyörü,
De engedd meg, hogy folytassuk
Ezt a csaló játékot. Ámen.«

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Imádság a csalásért költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Imádság a csalásért verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Imádság a csalásért appeared first on Meglepetesvers.hu.

Hogy tévedtem utat-vesztve,
Még se bánom:
Hátha jövök nagyon gyorsan
S Te még nem vagy, nem talállak?

Vörös hennás ujjaiddal
Nem intettél:
Azt akartad, érkezzek meg,
Mikor már ölelni-kész vagy.

Ha jó szót szólsz, kicsufollak
S hogyha bántasz,
Megcsókolom a lelkednek
Minden kicsi porcikáját.

Ajkad tele megvetéssel
S jó csókolni:
Lecsókolom kósza vágyad
S magam is az ajkaidról.

Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,
Azt is áldom,
Nem tudom, hogy tudsz jó lenni
S ha csak rossz vagy, így szeretlek.

Holnap talán szöksz riadva
S meggyalázva
Hagyod el hű, öreg párod
És holnap is így szeretlek.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Holnap is így költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Holnap is így verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Holnap is így appeared first on Meglepetesvers.hu.

Homlokomra várom puha kezét
És a szivem tájára, hogy itt fekszem,
(Mondd csak, hogy a Te nagy várásodat,
Édes Senkim, sírták-e már szebben?)

Ha befutkosná ajka arcomat
S ha lezuhanna fojtódott nyakamra.
(Bíztak-e már ennyi igéretet
A te kényes, forró ajakadra?)

Ha testének közeles bársonyát
Össze-vissza zilálná durva vágyam,
(Mondd, kis lyányom, fertőnek tartanád
Az én süppedt, beteg, busladt ágyam?)

Ha elpihenvén szállna ránk a csönd
S csak úgy álmomban sírnék föl jajongva.
(Ugy-e rájuk rántnád lángostorod
Az ablakon betévedt angyalokra?)

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben appeared first on Meglepetesvers.hu.

Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted,
Óh, de megátkoznád csalfa hűtlenséged!
Koszorút kötöznél, könnyed hullna rája:
Letűnt boldogságom sötét fejfájára.

Óh, ha tudtad volna, mennyire szeretlek,
Nem hurcolna vállam nyomasztó keresztet,
Lihegő ajkaim nem átkot szórnának,
Csak örökre Téged, Téged csókolnának.

Óh, ha tudtad volna, mennyi dicsőt, szépet
Dalolnék Terólad, dalolnék Tenéked,
Nem törted vón’ össze sovárgó, bús lantom:
Elmerengnél sokszor annyi édes hangon!

Óh, ha Te éreznéd azt a sötét átkot,
Mely elrabolt tőlem egy tündérvilágot:
Megtörne a szíved, megtörne a lelked,
El nem bírnád soha azt a nagy keservet!

Vándorlok kifosztva mindenből, mi drága,
Fenyeget egy élet sivár éjszakája…
Gyenge rózsatőről hova lett a rózsa?…
– Verje meg az Isten, ki letépte róla!

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Ha… költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Ha… verséről?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Ha… appeared first on Meglepetesvers.hu.

Piros-fekete glóriával
Feje körül, beevezett
Lelkembe újból az az asszony,
Akit én Lédának nevezek.

Holt-tengerét az ifjuságnak
Halk evezéssel szabja át
Két szép, fehér, meleg asszony-kar,
Két áldott, szent evező-lapát.

Sugarak cécóznak fölöttünk
S az élet nagy ünnepet ül
S holt-tengeren szomoru csolnak
Sötétlik, siklik és repül.

Béke és halálos öregség
A csolnakon és lelkemen.
Holt-tenger a lelkem s az álmom,
De a csolnakot nem engedem.

Virágosan is erre járt volt
Kormányozó, bús asszonya.
Akkor még vidám volt a tenger
S halál nem sírt mélyéből soha.

Piros-fekete glóriával
Evezz, evezz csak csöndesen.
Én tudom, hogy lelkembe süllyedsz
S ott halsz meg majd, én szerelmesem.

Köszönjük, hogy elolvastad Ady Endre: Csolnak a holt-tengeren című költeményét.

Mi a véleményed Ady Endre: Csolnak a holt-tengeren írásáról?

Írd meg kommentbe!

The post Ady Endre: Csolnak a holt-tengeren appeared first on Meglepetesvers.hu.