A versek oldala
Íme Ady Endre szerelmes versei összeállításunk.
Ady Endre: Meg akarlak tartani elemzése Ady Endre Lédában, az asszonyban nem csak a szexuális partnert látta, hanem lelki társnak tekintették egymást, kik mindent elmondanak egymásnak, és szeretnek. A kezdeti őrjítő vágyat mutatja meg a “Meg akarlak tartani” (1904) című vers. Szerelmük beteljesedett, mégis Ady nem hiszi, hogy kapcsolatuk tartós lehet. Érzi, hogy rabjává vált […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre szerelmes versei összeállításunk. Ady Endre: Szakits, feledj! Ha van lelked a szakitáshoz, Ha van erőd a feledéshez: Szakíts, feledj!… Úgysem volt az szerelmi mámor, Csak egy szeszély, mit szít a távol. – Isten veled!… Bolondság volt ez is, mint minden, Silányság volt ez is, mint minden, Álom csupán… S én, aki mindent […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Be szépre-nőttél bennem verse. Be nagyra-nőttél, Be szépre-nőttél bennem, Én kidacolt, drága szerelmem. Elfojtanálak, Ha enyhe volna multam, De bűnöztem, de nem tanultam. Sorsom fokára Szerelmes íbisz-pelyhek Most már fészket-kérőn cipelnek. Be jó dacolni, Be jó a cifra bánat, Be jó bolondulni utánad. Köszönjük, hogy elolvastad a Be szépre-nőttél bennem költeményt. […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A türelem bilincse verse. Üzenem: Vedd magadra a türelemnek Rozsdás bilincsét S ha talán rossz a zár, Várj, míg megigazíthatom. Bilincsem voltál, Bilincsed voltam, Bilincs volt egész életünk, Szerelmünk és Napunk, Kikapóságunk és hűségünk, Csókunk, elernyedésünk, lángunk, Téves, sok esküvésünk, De jó bilincs volt, Derék béklyó S rabok voltunk volna mindétig, Ha […] Olvass tovább
Ady Endre: Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. […] Olvass tovább
Összeállításunkban Ady Endre 10 szerelmes versét gyűjtöttük össze. Ady szerelmi költészetében két fontos korszak volt, azaz két nagy szerelem. Az első a Lédával együtt töltött idő és a lehetőség, hogy Párizsban látogathatott. A második a fiatal, bohókás lánnyal, Csinszkával. Íme Ady Endre szerelmes versei Ady Endre: Szakits, feledj! Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól Ady Endre: Az […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Most követellek magamnak verse. Ereimben boldog tüzek szaladnak, Harsány szívvel követellek magamnak, Mint régen-régen: Az egy-igaz Fiatalság nevében. Már nincs joga állott, tegnapi könnynek, Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet S már nem rivallnak Halál-sikolyos félszek és tilalmak. Kedved ha másult, már hiába másult, Tartom szived úgy, ahogy reám hullt Vérbe-vesződve, Sorsához […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Lédával a tavaszban verse. Az ő testét s az enyémet is, Óh, tavasznak sokfajta nedve, Száguldjátok be vetekedve. Kicserélődve, fiatalon, Szomorú kedvvel, víg haraggal Legyünk mi két kárhozott angyal. Legyünk a Tavasz gyermekei, Kik arcukat vetik az Égnek, Kik nedvesek s mégis elégnek. Csönd legyen akkor az Ég alatt, Bomolva, szökve, válva […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Nem élek én tovább… verse. Nem élek én tovább, Csupán addig élek, Amíg a szivemből Felfakad az ének; Amíg a lelkemet Sírhatom a dalba, Amíg lángra gerjeszt Ihletés hatalma; Amíg titkos órán Reám száll a bánat, Feketén, komoran, Mintha a világnak Végzetszerű átkát Csakis én érezném, Tépődve annyi bús, Megfejtetlen eszmén. Nem […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Becéző, simogató kezed verse. Andrea asszonynak küldöm. Simogass csak, olyan jó a kezed, Megint búcsuzom, megint elveszett A gőgös Ady minden dacos gőgje. Életemen fél-versek szemfedője, Hazug csókok emléke ajkamon. Simogass csak, olyan jó a kezed, Úgy bánom már sok, ölő, makacs harcom, Simogasd meg ráncos, vén gyermek-arcom. Feddj meg búsan, […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Valaki, valaki emleget verse. Valaki, valaki most emleget, Mert nagyon könnyező vagyok S előttem párisi utca-ormok Hasogatják az eget, Szelid kárpitját a nagy égnek. Vidám legények Jönnek dalolva Sötét utcáknak mélyiről. Gondolkozom: kiről, miről, Mikor mindegy. Valaki, valaki most emleget. Merre megyek, Van-e út az utca mélytől Föl a hasogatott égnek? Még […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Az alvó királyleány verse. Királyleányom, szűz Teljesedés, Itt áll lovagod. Ez a mese-erdő: Én vagyok itt a nagy életre keltő. Ma a csodáknak éjjele vagyon, Valóság lehet, mit csak álom festett: Csak egy óráig őrizzem a tested. S vissza se nézek, úgy futok tovább, Várj új lovagot, újabb ezer évet, Aludj az erdőn. […] Olvass tovább