A versek oldala
Íme Ady Endre szerelmes versei összeállításunk.
Jöjjön Ady Endre: Az alvó királyleány verse. Királyleányom, szűz Teljesedés, Itt áll lovagod. Ez a mese-erdő: Én vagyok itt a nagy életre keltő. Ma a csodáknak éjjele vagyon, Valóság lehet, mit csak álom festett: Csak egy óráig őrizzem a tested. S vissza se nézek, úgy futok tovább, Várj új lovagot, újabb ezer évet, Aludj az erdőn. […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Szép voltál volna verse. Szép voltál volna, lyányoknak való S Istentől is víg ölekre eresztett S be furcsa vagy Ma, amikor vén fagy-szemed mereszted Csókok után, be furcsa vagy. Tépted, tiportad rózsás napjaid S rózsás napjaid tépték és tiporták, Életeden Átbitangoltak némber-csordák, Ifjú, forró életeden. Nem tudták s te sem tudtad, hogy […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Imádság a csalásért verse. Valamit még szivemben tartok, Forró, nagy hálát, édesim, Asszonyaim, leányaim, Hogy olyan könnyü vállal csaltok S mégis bennetek úgy hiszek. Hivő csalások, csalt hitek S egy semmire örök-vágyóság, Ezek vagytok s ezek vagyunk. Elönti szivemet a jóság, Be jól van így, be jól van így. Fohászkodok: »Isten, talán […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Holnap is így verse. Hogy tévedtem utat-vesztve, Még se bánom: Hátha jövök nagyon gyorsan S Te még nem vagy, nem talállak? Vörös hennás ujjaiddal Nem intettél: Azt akartad, érkezzek meg, Mikor már ölelni-kész vagy. Ha jó szót szólsz, kicsufollak S hogyha bántasz, Megcsókolom a lelkednek Minden kicsi porcikáját. Ajkad tele megvetéssel S […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Az angyaloknál becsületesebben verse. Homlokomra várom puha kezét És a szivem tájára, hogy itt fekszem, (Mondd csak, hogy a Te nagy várásodat, Édes Senkim, sírták-e már szebben?) Ha befutkosná ajka arcomat S ha lezuhanna fojtódott nyakamra. (Bíztak-e már ennyi igéretet A te kényes, forró ajakadra?) Ha testének közeles bársonyát Össze-vissza zilálná durva vágyam, […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Ha… című verse. Hogyha tudnád, látnád, mit szenvedek érted, Óh, de megátkoznád csalfa hűtlenséged! Koszorút kötöznél, könnyed hullna rája: Letűnt boldogságom sötét fejfájára. Óh, ha tudtad volna, mennyire szeretlek, Nem hurcolna vállam nyomasztó keresztet, Lihegő ajkaim nem átkot szórnának, Csak örökre Téged, Téged csókolnának. Óh, ha tudtad volna, mennyi dicsőt, szépet Dalolnék Terólad, […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre Csolnak a holt-tengeren verse. Piros-fekete glóriával Feje körül, beevezett Lelkembe újból az az asszony, Akit én Lédának nevezek. Holt-tengerét az ifjuságnak Halk evezéssel szabja át Két szép, fehér, meleg asszony-kar, Két áldott, szent evező-lapát. Sugarak cécóznak fölöttünk S az élet nagy ünnepet ül S holt-tengeren szomoru csolnak Sötétlik, siklik és repül. Béke és […] Olvass tovább