A versek oldala
Jöjjön Ady Endre – Most követellek magamnak verse. Ereimben boldog tüzek szaladnak, Harsány szívvel követellek magamnak, Mint régen-régen: Az egy-igaz Fiatalság nevében. Már nincs joga állott, tegnapi könnynek, Sorsunk fölött csak sorsunk, aki dönthet S már nem rivallnak Halál-sikolyos félszek és tilalmak. Kedved ha másult, már hiába másult, Tartom szived úgy, ahogy reám hullt Vérbe-vesződve, Sorsához […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Torony az éjszakában verse. Faluja nyár-éji csöndjéből Fehéren, aggódva kibámul A torony S vér-hireket vár a lángoló Vénhedt világbul. Harangjait sltatja némán, S az Istenének, kinek háza, Nem üzen: Áll, remeg és bámul a torony Megbabonázva. Az Ég csodálatos felhői A Holdat rejtegetve úsznak S a torony A Holdnak köszön, e mennyei […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Látom rejtett törvényed verse. Rejtett törvényed, Uram, akkor láttam, Mikor megint vigan szedtem a lában S megint nevetett a szemem S az Élet teljes kórusa Megint csak én-bennem dalolt S úgy buktam föl, mint buta holt Megfagyottan a teljességes nyárban S fölöttem minden kórusok kórusa: A Tied, a kegyetlen, zúgva zengett. […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A halottak élén verse. Most a Mezőn mindenki veszt S vér-felhők futnak szabadon S hű csapatomat most leltem meg, Most leltem meg a csapatom, Az Életből kikényszerültet. Életes, drága, jó fiúk, Óh, halottakként ébredők, Be szeretőn rántom ki kardom Árnyas, szent rangotok előtt S benneteket meg most talállak. Nem voltak hősibb társaim […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Budapest éjszakája szól verse. Budapest éji, nagy álmát hozom. Be víg város vagy, én bús városom, Zsibbadtan tapint fáradt két kezem, Cigánnyal, borral, nővel érkezem. Budapest éji, nagy álmát hozom. Én vagyok a mámoros, kusza est. Egy városom van: szegény Budapest. Máshol keserü borom és söröm, Itt számba ömlik az édes öröm. […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – Egyre hosszabb napok verse. Csak egy napig fáj minden fájás, Huszonnégy óra s nem jön rosszabb, De ez az egy nap egyre hosszabb. Már hegyes karó minden óra, Sötét vas-mázsák hullva, rengve Verik a fájást a szivembe. Tudom a kínnak muló sorsát S olyan rövid volt egy nap eddig; Víg elugrás […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Tavasz a faluban verse. Pufók felhők, dalos fuvalmak, Foltos fény-mezők a mezőkön, Kínok a szívben. Ő jön, ő jön, A szent Tavasz. Ideragyognak Messze szivek és messze faluk. Multból az ember s szántott kertből Kukacot kapar a tyúk. Hát jönni fog megintlen újra, Újra uszítva, hitegetve? Ősz lesz megint. Kinek van kedve Ezt […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Egy csókodért verse. Elmúlt a régi, tiszta vágy, Amellyel egykor környezélek. Epesztő, forró, balga láz Égető lángja sorvaszt érted, Egy csókodért mindent od’adnék, Egy csókodért nem kell az élet! Egy forró csók, egy ölelés… Lázas szivünk összedobogna… Aztán jöhet, mit bánom én, A kárhozatnak égő pokla! …Nincs kárhozat, mely ily gyönyörre Eléggé […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Valaki utánam kiált verse. Bércek, tavak, folyók, sinek, Bámész, új népek, új napok, Be sietek, be rohanok, Be szaladok, be sietek. Napot lesek ma hegytetőn, Holnap Holdat egy új uton, Holnapután már nem tudom, Mire figyelek lihegőn. Panorámás, lázas világ, Lakasd jól a szemeimet, Fogd be jól a füleimet: Valaki utánam kiált. […] Olvass tovább
Jöjjön a 10 legszebb Ady Endres idézet. Új Vizeken járok „Nem kellenek a megálmodott álmok, Új kínok, titkok, vágyak vizén járok, Röpülj, hajóm, Nem kellenek a megálmodott álmok.” A Tűz csiholója „Legkülömb ember, aki bátor S csak egy külömb van, aki: bátrabb.” Ihar a tölgyek közt „Lombtalan lomb a mi lombunk, Virágölő a virágunk, Árnyéktalan az […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A csontvázak katedrálisában verse. Halál-Úr jó szomszédom volt Magamat s mást ijesztgetőnek, De, jaj, a csontváz-kupolák Fejem fölé ívelődnek, nőnek. Ez volt Ő vajon máskor is, Mikor nem én körömben vagdalt? Most megimádom ijedőn E csontokkal építő angyalt. De épít dúlva a Halál Tetem-téglákkal föl az Égig S mindig közelebb s közelebb, […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Tűnnek a lyányok verse. Be szép a város s kinálkozók, Kiket már nem kivánok: Legendás Mult, Jelen és Jövő S a lyányok. Be szép minden, ami idegen S már csak szememmel látok: Pénz, alkalom, siker és derü S a lyányok. Be szép a vágy, aki elfutott S be szép, hogy már nem […] Olvass tovább