Csokonai Vitéz Mihály szerelmes verse
Ajánljuk:
-
in VERSEKCsokonai Vitéz Mihály: A boldogság
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A boldogság verse. Most jázminos lugasban, E nyári hűvös estvén, Lillámmal űlök együtt: Lillám velem danolgat És csókolódva tréfál, Míg barna szép hajával Zefir susogva játszik. Itt egy üveg borocskát A zőld gyepágyra tettem És gyenge rózsaszállal Száját be is csináltam, Amott Anakreonnak Kellő danái vannak Kaskámba friss eperrel. Egy öszveséggel […] Olvass tovább
-
in VERSEKCsokonai Vitéz Mihály: A rózsabimbóhoz
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A rózsabimbóhoz verse. Nyílj ki, nyájason mosolygó Rózsabimbó, nyílj ki már, Nyílj ki: a bokorba bolygó Gyenge szellők csókja vár. Nyílj ki, gyenge kerti zsenge; Hébe nektárt hint terád. Szűz nyakadba Flóra gyenge Bársonyos palástot ád. Ó, miként fog díszesedni Véled e parányi kert! Ó, hogy óhajtják leszedni Rólad ezt a drága […] Olvass tovább
-
Csokonai Vitéz Mihály: A szerelmes szemek
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A szerelmes szemek verse. Ah, ne vesd rám két villám szemedet Oly hasgató tekíntéssel: Kérdezd meg csak, ő fog majd tégedet Vádolni a sebhetéssel. Nem érzed-é, miként zsibong a vak Ámor rajja szemed körűl? Ki mérget mézel, ki bilincset rak, Fáklyát gyújt, nyílat köszörűl. Én látom azt! – Szácskád rózsájában Látok […] Olvass tovább
-
Csokonai Vitéz Mihály: Keserédes
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: Keserédes verse. A rózsa szép virágszál, De tüske szúrdal ágán. Ha mézet ád is a méh, Fúlánkja néha megcsíp. A bor betőlt örömmel S mámort okoz gyakorta. Szép vagy te, Lilla, s édes, – Vidít kegyes szerelmed; De mennyi – ah, de mennyi Kín is gyötör miattad! Köszönjük, hogy elolvastad Csokonai Vitéz […] Olvass tovább
-
in VERSEKCsokonai Vitéz Mihály: A szépek szépe
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A szépek szépe verse. Ti élet édesét lehellő leányok! A szépség tüzénél olvasztott bálványok! Kiket imád sok szív, áhítva reszketvén, Füstölgő oltárán a tömjént égetvén, Óldjátok le rólam hitvány kötésteket, Félre! nem imádlak többé benneteket, Mert minden szépséget, mellyel hódítátok, Már az én szépembe egy summába látok. Jer, szépem, mutasd meg azt […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Csokonai Vitéz Mihály – Édes keserűség
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály Édes keserűség verse. Óh, Cipria terhes igája! Hogy kell magam adnom, alája! Nyakamat vas lánca keríti, Szívem siralomba meríti. Nem nyughatom és csak epesztem, Magamat sírásnak eresztem, Éjjel szememet le se zárván, Siratom balsorsomat árván, Mint a szomorú egek éjjel Sírnak mezeinkre le széjjel, Hogy enyészvén a nap, az égnek Tetején […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Csokonai Vitéz Mihály: Szerelmes fogadás
Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: Szerelmes fogadás verse. Mért epeszted bánatokkal Lelkedet? Ah, ne rontsd, ne rontsd azokkal Kedvedet! Mért remegsz szerelmesedtől? Ah, ki ijjesztett el ettől Tégedet? Drága kincsem! csak te bírod Szívemet, Míg örökre puszta sírod Eltemet. Addig is, míg csak lehellek, Tégedet forrón öllelek, Hívemet. Csak te is hívedre nézzél Kedvesen, Csókra új csókot […] Olvass tovább