Ajánljuk:

  • in

    Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal

    Jöjjön Dsida Jenő Arany és kék szavakkal verse. Miképpen boltíves, pókhálós vén terem zugában álmodó középkori barát, ki lemosdotta rég a földi vágy sarát, s már félig fent lebeg a tiszta étheren, ül roppant asztalánál, mely könyvekkel teli, s a nagybetűk közepébe kis képecskéket ékel, Madonnát fest örökké arannyal s égi kékkel, mígnem szelid mosollyal […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Rövid napló

    Jöjjön Dsida Jenő: Rövid napló verse. Bárányfelhőt tartok az óljaimban, emlékeimet nevükön szólítom, szeretem az embereket. A csillagok fényes esője alatt bőjtölök és imádkozom este és a Halálnak minden vacsoránál külön tányért teszek asztalomhoz. Ha kérdeznek, halkan felelek, hiszem a föltámadást. Márványba vések egy fehér nevet s eltemetem mélyen a föld alá. Köszönjük, hogy elolvastad […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő – Messzire jöttem

    Jöjjön Dsida Jenő – Messzire jöttem verse. Kedvesemtől, aki csókolt, messzire jöttem, piros szirmok maradtak mögöttem a kék hegyeken s a völgyek útain. Csupa bodzavirág minden, kilombosodtam én is a szomorúság tartós melegében s bodzavirág-szaga lett a szónak. Miért nem félnek tőlem az őzek s a rengeteg agancsú szarvasok? Tenyeremből hűs vizet csorgatok üszkös sebeikre. […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Öreg október

    Jöjjön Dsida Jenő: Öreg október verse. Be jó lenne még azt mondani mindig: Szívem fürösztik tavaszi kegyek, a napsugár is éget, virágosak a rétek, és holnap kirándulásra megyek. Be jó lenne egy szép kézlegyintéssel elintézni az egész őszi dolgot: – Eh, nem fél, aki bátor, csak rövid nyári zápor, és boldog marad mindig, aki boldog. […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Szeptember

    Jöjjön Dsida Jenő: Szeptember című verse. Pirosodik a vadszőlő-levél. Most megint régi leveleket olvasok. Délután hideget fúnak a völgyre a halaványkék havasok. A hunytszemű, kisanyás békességet most újra meglelem, a békét, melyet úgy megédesít krizantém-illatával a végső sejtelem. Ha most jönnél, kezem csak így maradna, ahogyan itt a térdemen henyél. S azt mondanám: Pirosodik a […] Olvass tovább

  • Jöjjön Dsida Jenő: Vallomás verse.
    in

    Dsida Jenő: Vallomás

    Jöjjön Dsida Jenő: Vallomás verse. Mindennap térdre kell hullanom. Kivüled semmi sem érdekel. Kihülhet már a nap, lehullhat már a hold, e zengő túlvilág magába szív, felold. Édes illatai, különös fényei vannak. És szigorú boldog törvényei. Mit máshol ketyegő kis óra méreget, itt melled dobaja méri az éveket s ha szólasz, mindegyik puhán, révedezőn ejtett […] Olvass tovább

  • Ajánljuk! Dsida Jenő: Szerelmes ajándék
    in

    Dsida Jenő: Szerelmes ajándék

    Jöjjön Dsida Jenő remek verse, íme a Szerelmes ajándék. Vers helyett szivesen szőnék ma lompos szőnyeget puha gyapjúból szobádba, pompás Perzsia száz mesés színészné, dús-borzosat, tiszta ágyad előtt heverne mindig. Reggelente, mikor lelépsz az ayrzy s lenge inged alatt tüzelve borzong álmos tesztelt egy hűvöses homályban, tennéd rá puha lábadat mezítlen. S a csiklandva becézi […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő – Ősz a sétatéren

    Jöjjön Dsida Jenő – Ősz a sétatéren verse. Szemem falán kívül is, belül is ez a kietlen őszi tájkép: sétatér. Azok az emberek, akik most hangosan beszélve haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt, az a nő, aki mellettem ül a padon, mindjárt meghal, feje félrebillen, szeme kiszárad, húsa lehull. Milyen egyedül leszek! A lombok […] Olvass tovább

  • Dsida Jenő: Óda az édesanyámhoz

    Jöjjön Dsida Jenő: Óda az édesanyámhoz verse. Dicsértessél ma te is itt a földön, mert esküszöm, hogy nagyon nagy a Lelked s a földi szivek földig borulását Te mindenkinél inkább megérdemled. Nézem, látom a teltzsákú sok évet és érzem: nekem már semmit se hagy, de büszke leszek mindéltemig arra, hogy Te vagy nekem az, aki […] Olvass tovább

  • Dsida Jenő – Itt van a szép karácsony

    Jöjjön Dsida Jenő – Itt van a szép karácsony verse. Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi finom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhítat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva […] Olvass tovább

  • Dsida Jenő: Ha valaki jönne…

    Jöjjön Dsida Jenő: Ha valaki jönne… verse. Ha most valaki halkan idejönne, idelopózna a hátam mögé és megkérdezné: fáradt vagyok-é? Kicsi kezét, mint tearózsa szírmát finom-borzolón fürtjeimbe lökné s én azt hinném, hogy úgy marad örökké. Leoldaná selyempuha kendőjét és vállamra tenné, hogy meg ne fázzam. Ajkával mérné: nincs-e lázam? Nem lenne szava, nézne csak, […] Olvass tovább

  • Dsida Jenő: Én hívlak élni

    jöjjön Dsida Jenő: Én hívlak élni verse. Hallgasd meg mit suttog az élet, élni hív újra meg újra téged. Ne nézz vissza a sáros útra, legyen előtted minden tiszta. Emeld fel fejed, lásd meg a szépet szemed kékjében égjen a fényed.. Lásd meg végre, hogy szeretnek még akkor is, ha nevetnek, hisz mosolyt te csalsz […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.