Dsida Jenő versek
Íme Dsida Jenő versek összeállításunk.
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKDsida Jenő: Szerelmes ajándék
Jöjjön Dsida Jenő remek verse, íme a Szerelmes ajándék. Vers helyett szivesen szőnék ma lompos szőnyeget puha gyapjúból szobádba, pompás Perzsia száz mesés színészné, dús-borzosat, tiszta ágyad előtt heverne mindig. Reggelente, mikor lelépsz az ayrzy s lenge inged alatt tüzelve borzong álmos tesztelt egy hűvöses homályban, tennéd rá puha lábadat mezítlen. S a csiklandva becézi […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Születésnapi köszöntő édesanyámnak
Dsida Jenő: Születésnapi köszöntő édesanyámnak Ha van még nap az égen, Úgy ma ragyogjon az. Ha van még alvó élet, Úgy ma legyen tavasz! Ha van még szív a földön, És van még szeretet, Úgy ma üljön a világ Örömünnepet! Ha van Isten az égben, – S hogy van, azt tudom ám! Úgy ma áldjon […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Tóparti könyörgés
Dsida Jenő: Tóparti könyörgés Ez pusztulás. Beteg világ. Beteg világban béna ember. Zilált ligetek zörrenése. Utolsó fény. Sötét november. Ó jöjj velem, ne hagyj magamra e rémület vigyorba züllött időszakán! Hallom zörögni a korhadozó, görbe küllőt, mely a futó föld kerekét tétován fogta eddig össze s már szétomol, hogy utasát árkok szennyében megfürössze. Ez nem […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: A sötétség verse
Dsida Jenő: A sötétség verse Ó, virrasztások évszaka! Vastagon fog a tinta, zordul. A rozsdalevű éjszaka már hatkor a kertekre csordul: reves fák nyirka folydogál, s te arra gondolsz: mennyi éved van hátra még? Jaj meg-megáll a láb, mert fél, hogy sírba téved. …Mondd, kissé mártottál-e már hófehér cukrot barna lébe, egy feketekávés pohár keserű, […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Édesanya névnapjára
Dsida Jenő: Édesanya névnapjára Drága jó Mamuskám, Nyár van a világon, Nap süt le a földre, Madár száll az ágon. Szívünk világában Szintén meleg nyár van, Szeretetnek napja Fürdeti sugárban. Tele van a szívünk Szép madárénekkel: Légy megáldva hosszú És boldog élettel! Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Édesanyám keze
Jöjjön Dsida Jenő: Édesanyám keze verse. A legáldottabb kéz a földön, A te kezed jó Anyám Rettentő semmi mélyén álltam Közelgő létem hajnalán; A te két kezed volt a mentőm S a fényes földre helyezett. Add ide, – csak egy pillanata, – Hadd csókolom meg kezedet! Ez a kéz áldja, szenteli meg A napnak étkét, […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Hulló hajszálak elégiája
Jöjjön Dsida Jenő: Hulló hajszálak elégiája versek. Tavaly delejes, dúsnövésű hajamban sercegett a fésű… Én nem tudom, hogy mi a titka, hajam ma gyöngeszálú, ritka, megtört, puha, mint ócska kelme szálakra szétnyűtt, satnya selyme s oly könnyen enged, símul, hajlik, oly szépen helyére hanyatlik, mint enyhe elmúlásra várván erőtlen nagybeteg a párnán. S jaj, veszteség, […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Leselkedő magány
Jöjjön Dsida Jenő: Leselkedő magány verse. És egyszer, tudom, te is elmégy a nyughatatlan árnyak útján. Mogorva lesz, üres és értelmetlen a hóbaguggolt kis fagyos faház. Tárva felejted az ajtót. Küntről beszitál, borzongat a köd s az esti szél bezúg, besír a végtelen fjordok felől. Egy elfelejtett képedet felakasztom a deszkafalra, örökmécsest gyújtok elébe… És […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő – Ősz a sétatéren
Jöjjön Dsida Jenő – Ősz a sétatéren verse. Szemem falán kívül is, belül is ez a kietlen őszi tájkép: sétatér. Azok az emberek, akik most hangosan beszélve haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt, az a nő, aki mellettem ül a padon, mindjárt meghal, feje félrebillen, szeme kiszárad, húsa lehull. Milyen egyedül leszek! A lombok […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő – Tavaszi ujjongás
Jöjjön Dsida Jenő – Tavaszi ujjongás verse. Tarka virágnak Illata kábít, – Édes a méz mit Kelyhe kínál; Lebben a lepke, Röppen a méh – Sok kicsi vándor Kedvese ajkán Csókra talál. Nincs ma halál, Él ma a földön Mit csak az Isten Élni teremtett; – Harsog a himnusz, Hangos a táj! – Semmi se […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Hálaadás
Jöjjön Dsida Jenő: Hálaadás verse. Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem az édesanyámat. Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – […] Olvass tovább
-
in VERSEKDsida Jenő: Karácsonyi utazás
Jöjjön Dsida Jenő: Karácsonyi utazás verse. Készülődés Karácsony közeleg. Én állok itt az ablakom előtt nézem a halkan pihéző havat s egy kis bokrétás, száradó fenyőt törögetek. Ma szívem is van, Meg-megdobban a kabátom alatt és csilingeli ezer kicsi csengő: Karácsony közeleg! Karácsony közeleg! Utban Csodálkozol: Te balga kis fiu, ma olyan vígnak látszol!… Csillapáros […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.