Ajánljuk:

  • in

    József Attila: Szerelmes vers

    József Attila: Szerelmes vers Hegyes fogakkal mard az ajkam, Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam, Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak. Harapj, harapj, vagy én haraplak. Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek, Csak szép játék vagy, összetörlek, Fényét veszem nagy, szép szemednek. – Ó nem tudom. Nagyon szeretlek. Úgy kéne sírni s zúg a vérem, Hiába minden álszemérem, […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Nyár

    Jöjjön József Attila: Nyár verse. Aranyos lapály, gólyahír, áramló könnyűségű rét. Ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég. Jön a darázs, jön, megszagol, dörmög s a vadrózsára száll. A mérges rózsa meghajol – vörös, de karcsú még a nyár. Ám egyre több lágy buggyanás. Vérbő eper a homokon, bóbiskol, zizzen a […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Thomas Mann üdvözlése

    Jöjjön József Attila – Thomas Mann üdvözlése verse. Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” – (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: A kutya

    Jöjjön József Attila: A kutya verse. Oly lompos volt és lucskos, A szőre sárga láng, Éhségtől karcsú, Vágytól girhes, Szomorú derekáról Messze lobogott A hűvös éji szél. Futott, könyörgött. Tömött, sóhajtó templomok Laktak a szemében S kenyérhéját, miegymást Keresgélt. Úgy megsajnáltam, mintha Belőlem szaladt volna Elő szegény kutya. S a világból nyüvötten Ekkor mindent láttam […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Harmatocska

    Jöjjön a József Attila – Harmatocska verse. Guggolva ringadoz a málnatő, meleg karján buggyos, zsiros papiros szendereg. Lágy a táj, gyöngy az est; tömött, fonott falomb. Hegyek párája rezg a halmokon s dalom. Hát dolgoztam hiven, zümmögve, mint a rét. Milyen könnyű a menny! A műhely már sötét. Fáradt meg együgyű, vagy tán csak jó […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Éji dal

    Jöjjön József Attila – Éji dal verse. Néhány éjjelre, padra, kőre, adjatok nékem fekhelyet. Én nem vagyok jó gazda ökre, se lány, se bolha, se beteg. Jusson a néniknek nagy bögre, szerető mindnek, ki szeret – áldott, mert élek én örökre, aki egy éjre eltemet. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét. Mi a véleményed az Éji […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Szerelmes keserű hazafiság

    Jöjjön József Attila – Szerelmes keserű hazafiság verse. Engem nem hívnak Párisok, Velencék, Hol mint szökőkút, gyöngyöz életár, Reám Hazám tarolt mezője vár – Ó, csak tarolt ne volna! én is mennék! Talán, talán úgy én is ott lehetnék. De itt aszott a tépdesett határ S hiába hullatom könyűm le, már Nem sercen fű és […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Dúdoló

    Jöjjön József Attila – Dúdoló verse. A rétek, útak csendesen úsznak a hűvös vizeken sejhaj úsznak a hűvös vizeken – Van krumplink és van kanalunk, piszokban élünk s meghalunk sejhaj piszokban élünk s meghalunk – Mért görbül kicsikém a szád? új inget gondolok reád sejhaj új inget gondolok reád – Senkije sincs, nem éri gyász, […] Olvass tovább

  • in

    A 10 legszebb József Attila idézet

    Jöjjön a 10 legszebb József Attila idézet. “A világ is több sokkal, ha kinyujtózunk, nagy hegyekre mászunk.” – József Attila: Kilóméterekkel – “Nagy, mély szemed reámragyog sötéten S lelkemben halkan fuvoláz a vágy.” – József Attila: A szemed “Halál, terítsd rám köntösöd, hisz fázom, Gonosz szélvész s vihar dúl bennem és süvölt, A vágy-sakálsereg az égre fölüvölt […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.