Ajánljuk:

  • in

    Juhász Gyula: Első szerelem

    Jöjjön Juhász Gyula: Első szerelem verse. Egész szerelmem annyi volt csak: Hogy láttalak, szemedbe néztem, Egy mosolygásod volt csak minden, De nekem elég volt egészen. És én úgy őrzöm e mosolygást, Miként a napsugárt a tenger, Elrejtve mélyen, szomorúan És – végtelen nagy szerelemmel. Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula költeményét. Mi a véleményed az Első […] Olvass tovább

  • Juhász Gyula: Profán litánia

    Jöjjön Juhász Gyula: Profán litánia verse. Tűnt Anna, aranyház, Te drága csoda, Elefántcsontmívű Boldog palota. Tűnt Anna, te tünde, Te édeni kert, Ahonnan örökre Sors kardja kivert. Tűnt Anna, mennyország, Thulén túli táj, Kire messze, mélyben Gondolni be fáj! Mindent, ami kincses, Úgy hordok eléd, Úrnője elé mint Rabszolga cseléd. S te fönn, szoborárván Trónolsz, […] Olvass tovább

  • Juhász Gyula: Coronatio

    Jöjjön Juhász Gyula: Coronatio verse. Annának víg bukását, könnyű vesztét Jelentik gyászos pósták néha nékem, Hogy elsodorták tőlem ködös esték S rózsák között botorkál víg vidéken. Annának víg bukását nem sirattam, Mert Annát nékem nem lehet siratni, Annának én örök száz kincset adtam, Min nem győzhetnek a pokol hatalmi. Szépség, szűzesség, ifjúság virága, Mint tépett […] Olvass tovább