Ajánljuk:

  • in

    Kaffka Margit: Fényben

    Kaffka Margit: Fényben Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké, Hogy elmúlnak mind a derűs napok, Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak, És ősz fejemmel magam maradok. Zörgő avarban, ködös alkonyattal, A darvak búcsúzása idején Ráérek majd jövők titkát keresni, S borongva sírni emlékek ködén. De ki töpreng édes tavaszi reggel Fagyos pusztákon, hulló […] Olvass tovább

  • Kaffka Margit 5 nagyszerű verse

    Olvass Kaffka Margit-verseket! Ezúttal a legismertebb magyar költőnő, Kaffka Margit öt fontos versét választottuk ki. Mély, de mégis szórakoztató gondolatok! Kellemesen hasznos időtöltést kívánunk. Csend Én nem tudok A csendről, melybe száz forró titok És jövendő viharok lelke ébred; Hol nászát üli száz rejtett ígéret. A csendről, melyre mennydörgés felel, Idegzett húr most, oh most […] Olvass tovább

  • in

    Kaffka Margit: Csend

    Jöjjön Kaffka Margit: Csend verse. Én nem tudok A csendről, melybe száz forró titok És jövendő viharok lelke ébred; Hol nászát üli száz rejtett ígéret. A csendről, melyre mennydörgés felel, Idegzett húr most, oh most pattan el, Vagy fölzengi a nagy harmóniát, Az életet, az üdvöt, a halált, Mindegy! Valami jönni, jönni fog! – – […] Olvass tovább

  • in

    Kaffka Margit: Nem hiszek

    Jöjjön Kaffka Margit: Nem hiszek verse. Egy fáradt pille ringott haldokolva Tarlott gallyon, barnás levél alatt. Sápadt falombok halovány árnyéka Remegve ûzött õszi sugarat. Nagyon szomorú mese volt az élet. A fán már útrakészült száz madár. És mind nekem csacsogta búcsúzóra, Hogy a nyaram sohsem jön vissza már. Bealkonyúlt keserves sóhajomra, És csillagkönnyel lett tele az […] Olvass tovább

  • in

    Kaffka Margit: Tó-mese

    Jöjjön Kaffka Margit: Tó-mese verse. Zsombék fenekén, hinár sürüjén Ott alszik a mélyben a vízilegény. Ott szélbe se hallani habsuhogást, Csak néha, ijedve, ha zizzen a nád. Míg fenn van a nap, Nem csobban a hab, Oly félve suhan, mert könnyű az álma Gyöngyházcsiga-héjbul emelt palotába – S megvetve az ágya van ifjú szívekbül, Megtépett, […] Olvass tovább

  • in

    Kaffka Margit: Este

    Jöjjön Kaffka Margit: Este verse. Sürgette a férfi: “Ugy-e jösz te velem? A nagy csodaváros kapuja kitárva, ketten suhanunk át utcán, tereken… Majd ránkborul, tudod, az este bűbája, majd hull az eső, halk, üde, tavaszi, lágy, és ingerel, szédít, pihenni se hágy, száz törtszínű fény libeg a vizes úton, suttogva, zsibongva jő nagy sokaság. Az […] Olvass tovább