Kun Magdolna
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKKun Magdolna – Régen más volt az élet
Jöjjön Kun Magdolna – Régen más volt az élet verse. Régen más volt az élet, másak voltak az emberek, több volt bennük a jóság, és sokkal több a szeretet. Ki szegény volt nem nyomorgott, s nem is éhezett, hisz mindig voltak olyanok, kik ellene tettek. Régen a szegény embert éppúgy tisztelték, mint azokat, kiknek elismerték […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna: Hiányzik valaki
Kun Magdolna: Hiányzik valaki Lassan itt a Karácsony, gyertyát gyújtunk szépen, s vacsorához ülünk meghitt békességben. Arcunkról majd eltűnnek a könnyek nyomai, bárhogy fájja szívünket, hogy hiányzik valaki. Valaki, aki nem ül többé közénk, nem mosolyog ránk, s ki nem tölti be melegséggel a meghitt kis szobát. Lassan itt lesznek az ünnepek, s mi arra […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna : A leghatalmasabb
Kun Magdolna : A leghatalmasabb Csendes eső esik. Isten könnye hull. Megállíthatatlanul, szakadatlanul, mert látja, hogy a világ végleg elveszett, hisz haldoklik benne az emberszeretet. Haldoklik a természet, haldoklik a világ, s az ember nem hallja meg jajkiáltását, mert túlságosan önző, és nem érdekli más, csak önnön jóléte, és a kapzsiság. Ne könnyezz, Istenem, nézz […] Olvass tovább
-
Kun Magdolna versek – ezeket érdemes elolvasnod!
Jöjjön Kun Magdolna versek összeállításunk. Kun Magdolna: Béke volna jó Béke volna jó, Uram, egy szebb és jobb világ, olyan világ, hol ismernék a szeretet szavát. Ahol minden ember tudná milyen érzés az, mikor beléd vetett hitünk virágot fakaszt. Jóság kéne, Uram, mely a gonosz fölé nőne, s akkor bizalommal nézhetnénk jövőink elébe, és oly […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna: Anyámra emlékezem
Kun Magdolna: Anyámra emlékezem Még magam előtt látom fátyolos szemét, melyre mély ráncokat rótt a sok-sok szenvedés, és magam előtt látom azt a szép tekintetet, ami jó és rossz utamon átall vezetett. Még hallom szeld hangját, mely lágyan duruzsolt, mikor kapuját nyitván csendben átkarolt, és örömkönnyét törölgetvén annyit mondott csak, drága kicsi lányom, de jó, […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna: A régi ház
Kun Magdolna: A régi ház Szegényen éltünk, de sosem hittük azt, hogy az a boldog, aki nálunk sokkal gazdagabb, mert miénk volt a rét, az erdő, kis patak, a nyári szélben hajladozó búzaáradat. . S miénk volt a féktelen nagy gyermekszabadság, mit sosem pótolt volna a kincs és gazdagság, mert hiába a jómódúság, a sok-sok […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna: Madárlátta kenyér
Kun Magdolna: Madárlátta kenyér Nagyapám minden reggel úgy indult útnak, hogy tarisznyájába tett egy nagy adag szalonnát, néhány héjaira bontott lila színű hagymát, és azt a nélkülözhetetlenül fontos éles bugylibicskát, amivel nekem faragott cifra fűzfa sípot. Kenyérszeletből több lapult a zsákban, mert egyet mindig, de mindig visszavártam, hisz az volt csak igazán a madárlátta kenyér. […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna: Amíg nem késő
Jöjjön Kun Magdolna: Amíg nem késő verse. Ha majd megszűnik a veszély, mind fellélegzünk, felnézünk az égre, s némán könnyezünk, mert tudjuk, hogy imánkat meghallgatta Isten, s adott esélyt arra, hogy megváltozzon minden. A változáshoz annyi kell, hogy szeressük, egymást, és magunkénak érezzük mások fájdalmát, mert ha átérezzük azt, talán mind-mind megértjük, hogy így élhetünk […] Olvass tovább
-
in VERSEKKun Magdolna: Csak szelíden gyermekem
Jöjjön Kun Magdolna: Csak szelíden gyermekem verse. Ha majd úgy érzed, hogy teher leszek édes gyermekem bánj velem szelíden, ne ellenségesen. Lelkem nézd, lelkem lásd, mert az ugyanaz marad, ki akkor voltam neked, mikor hold-szőtte kiságyadon fogtam kis kezed, és dúdoltam-dúdoltam esti altatód, miközben arcocskádra leheltem az éj-útravalót. Tudod az idő, engem sem kímél, roncsolja […] Olvass tovább