Ajánljuk:

  • in

    Móra Ferenc: Fecskehívogató

    Móra Ferenc: Fecskehívogató Villásfarkú fecskemadár, jaj de régen várunk! Kis ibolya, szép hóvirág, kinyílott már nálunk! Fátyolszárnyú kis méhecskék zúgva-döngve szállnak. Cifra lepkék, kék legyecskék ide-oda járnak. Rózsa, rózsa, piros rózsa nyitogatja kelyhét; itt a tavasz, lessük, várjuk a csicsergő fecskét. Olvass tovább

  • in

    Móra Ferenc – A csókai csóka

    Móra Ferenc – A csókai csóka Csókai csókának Mi jutott eszébe? Föl szeretett volna Öltözni fehérbe. Unta szegény jámbor, Hogy ő télen-nyáron, Örökkön-örökké Feketében járjon. Ahogy így tűnődik Ághegyen a csóka, Arra ballag éppen Csalavér, a róka. Attól kér tanácsot, Mit kellene tenni, Hófehér galambbá Hogy kellene lenni. “Nincsen annál könnyebb – Neveti a róka […] Olvass tovább

  • in

    Móra Ferenc: A hegedű

    Jöjjön Móra Ferenc: A hegedű verse. Gyerek voltam még, annak is aprócska. Egyéb játékom nem volt, csak egy ócska, vén hegedű, mit poros nyugalomban leltem a lomban, valamely sarokban. Az Isten tudja,ott ki felejtette, hol porlad a kéz, amely odatette. De megörültem én neki felette, bár nem is sejtém, mire való vóna. Mellette nyűtten hevere vonója. […] Olvass tovább