Nagy László
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKNagy László: Anyakép
Jöjjön Nagy László: Anyakép verse. Könny nélkül váltam el tőle, sóhajtva nézett utánam. Még ölelt volna, még láttam, karját emelte. De a köd, november kölyke borult az anyai ölbe, édes helyemre. Jó volt már visszasajognom oda, hol erővel töltem, szülőm és elhagyott földem egy anyakép lett. Hevesen vettem magamba, emelték fönséges rangra álomi fények. Tornyok […] Olvass tovább
-
in VERSEKNagy László: Tűz
Jöjjön Nagy László: Tűz című verse. Tűz te gyönyörű, dobogó, csillag-erejű te fűtsd be a mozdonyt halálra, hajszold, hogy fekete magánya ne legyen néki teher, tűz te gyönyörű, ihlet, mindenség-gyökerű, virágozz a vérző madárban, égesd hogy a sorsot kimondja, nem a hamuvá izzó csontja, virrasztó igéje kell, tűz te gyönyörű, jegeken győztes-örömű, ne tűrd, hogy […] Olvass tovább
-
in VERSEKNagy László: Születésnapra
Jöjjön Nagy László: Születésnapra verse. Játék és édes tej nem volt elég, mohónak születtél, követelőnek – így vagy a sorsodnak jó eleség, fejed és szerveid elemésztődnek. Hirdetted te is, hogy félni tilos, ember vagy végre, de élsz dideregve, mint hentes-kötények, csurom piros fellegek szakadtak képzeletedre. Nem látsz tündöklő végtelenbe, nem vettél fegyvert, hogy magadért vívhass, […] Olvass tovább
-
in VERSEKNagy László – Rege a tűzről és jácintról
Nagy László – Rege a tűzről és jácintról Nyári arannyal, gyönggyel, vérrel jajgatnak a szekerek, jönnek döcögve, hanyatt dülnek a dérverte szérün, küllők vicsorognak a csillag-körökre. Fejjel lefelé vadnyulak lógnak, puha fülük lekókad, vér cseppen olykor, – anyaföld, édes, most keserű vagy, – szálka foguk kilátszik, orrukon fintor. Édes szüleim, nektek már ősz van. Ősz […] Olvass tovább
-
Nagy László 10 legnépszerűbb verse – Hányat ismersz belőlük?
Jöjjön Nagy László 10 legnépszerűbb verse összeállításaink. A ranglisták oldalunk látogatottsági adatai alapján készül – rendszeresen. Ezek voltak a legkedveltebb Nagy László versek 2019-05-17 és 2019-06-17 között. Nagy László: Adjon az Isten Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Nagy László: Én fekszem itt Nagy László: Kinek fáj, emberek? Nagy László: Elfogynak a fák Nagy […] Olvass tovább
-
in VERSEKNagy László: Krizantém
Nagy László: Krizantém Fehér vagy, mint a habcsomó, nehéz vagy, mint a bánat, sokasodnak a csattogó, vicsorgó őszi árnyak. Krizantém, havas zivatar készül, s a föld lesz ágyad, Isten haragja betakar, és vége a világnak. Olvass tovább
-
in VERSEKNagy László – A balszerencse paripáján
Nagy László – A balszerencse paripáján A balszerencse paripája ránknyerít, közénk települ, elmenekülnek a virágok és a lányszalag elrepül. Arany kis libáim zsibongtak s mindannyi holtra szédült már, fehér anyjuk csavargó céda, csattogó fürdője a sár. A sovány disznó fészek-alja tojást a pofájába kap, csámcsogását örökké hallom, sörtés álláról csüng a hab. Lezuhan a tűzfal […] Olvass tovább
-
in VERSEKNagy László: A falak négyszögében
Nagy László: A falak négyszögében Meghalni se tudtál, te csak az asztalra buktál, beborultál, torkolat-tüzek, láncok, sikoly-címeres lányok, üszöktől cirmos virágok, komor vagányok, s küllők, cserepek forgatagába egy árva hajszálat se küldtél, csak beleőszültél, csak beleőrültél. Szabályos télben itt állsz egyedül ébren a falak négyszögében ágyudörejként visszhangzó köhögésben, lélekben is fázva, késekkel koronázva, bú-bajba csavarodva, […] Olvass tovább