Petőfi Sándor versek
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra
Petőfi Itt van az ősz, itt van újra… című dala a népies líra közvetlenségével lepi meg az olvasót. A népiesség Petőfi által honosodott meg irodalmunkban. Olyan, mintha köznapi beszéd lenne, pedig nem az, hanem annak átszűrt, művészileg átalakított változata. Petőfi demokratikus politikai felfogásából egyenesen következett az élet és irodalom ilyen közvetlen összekapcsolása. Ennek köszönhetjük, hogy […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Sohasem volt az szerelmes
Jöjjön Petőfi Sándor: Sohasem volt az szerelmes verse. Sohasem volt az szerelmes, aki Mondja, hogy rabság a szerelem. Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset, Szárnyat ád ő… azt adott nekem. S a madárnak nincsen olyan szárnya, Mint minőt a szerelem növeszt. El sem kezdem oly parányisággal, Mint a föld, hogy átröpüljem ezt. Szállok én az […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A csillagos ég
Jöjjön Petőfi Sándor: A csillagos ég verse. Fekszem hanyatt a föld sötétzöld szőnyegén, És merengve nézem a sötétkék eget; Száll reám aranyos, ezüstös csillagfény És koszorú gyanánt övezi fejemet. Megfürösztém lelkem e sugárözönben, Lemosott magáról minden földi szennyet, S most ujjászületve a magasba röppen, S keresi a mennyet; Alszik az egész föld; mély és csendes […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint
Jöjjön Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint dala. Pacsírtaszót hallok megint! Egészen elfeledtem már. Dalolj, tavasznak hírmondója te, Dalolj, te kedves kis madár. Oh istenem, mi jólesik A harci zaj után e dal, Mikéntha bérci hűs patak füröszt Égő sebet hullámival. Dalolj, dalolj, kedves madár, Eszembe hozzák e dalok, Hogy nemcsak gyilkos eszköz, katona, Egyszersmind költő […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A XIX. század költői
Jöjjön Petőfi Sándor: A XIX. század költői verse. Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Csatadal
Jöjjön Petőfi Sándor: Csatadal verse. Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa. Előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van: szabadság. Előre! Aki magyar, aki vitéz, Az ellenséggel szembenéz. Előre! Mindjárt vitéz, […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor – Beszél a fákkal a bús őszi szél
Jöjjön Petőfi Sándor – Beszél a fákkal a bús őszi szél verse. Beszél a fákkal a bús őszi szél, Halkan beszélget, nem hallhatni meg; Vajon mit mond nekik? beszédire A fák merengve rázzák fejöket. Dél s est között van az idő, nyujtózom A pamlagon végig kényelmesen… Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik Kis feleségem mélyen, csendesen. Egyik […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Egy estém otthon
Jöjjön Petőfi Sándor: Egy estém otthon verse. Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. Szemében “mesterségem” […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Az ítélet
Jöjjön Petőfi Sándor: Az ítélet verse. A történeteket lapozám s végére jutottam, És mi az emberiség története? vérfolyam, amely Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki, És egyhosszában szakadatlan foly le korunkig. Azt ne higyétek, hogy megszűnt már. Nincs pihenése A megeredt árnak, nincsen, csak a tenger ölében. Vértengerbe szakad majd a vér hosszu folyója. Rettenetes napokat […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Magyar vagyok
Jöjjön Petőfi Sándor: Magyar vagyok verse. Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terűletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl. Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Fa leszek, ha…
Jöjjön Petőfi Sándor: Fa leszek, ha… verse. Fa leszek, ha… Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy… Csak, hogy lényink egyesüljenek. Ha, leányka, te vagy a mennyország: Akkor én csillaggá változom. Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy Egyesüljünk) én elkárhozom. Köszönjük, hogy elolvastad […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Zsuzsikához
Jöjjön Petőfi Sándor: Zsuzsikához verse. Kicsinke szőke kis leányka, Az én szerelmem nagy! És tárgya e nagy szerelemnek Kis szőke lány, te vagy. Mit mondasz erre szőke kislány?… De ez csak fele még. Azon volnék én, hogy te lennél Énnékem feleség! Eljösz-e hozzám? el?… szépséges Szép fejkötőt veszek, S csak azt mondom: kimondhatatlan Hüséges férj […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.