Petőfi Sándor versek
Ajánljuk:
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A csillagos ég
Jöjjön Petőfi Sándor: A csillagos ég verse. Fekszem hanyatt a föld sötétzöld szőnyegén, És merengve nézem a sötétkék eget; Száll reám aranyos, ezüstös csillagfény És koszorú gyanánt övezi fejemet. Megfürösztém lelkem e sugárözönben, Lemosott magáról minden földi szennyet, S most ujjászületve a magasba röppen, S keresi a mennyet; Alszik az egész föld; mély és csendes […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor – Reszket a bokor, mert…
Jöjjön Petőfi Sándor – Reszket a bokor, mert… verse. Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. Reszket a lelkem, mert Eszembe jutottál, Eszembe jutottál, Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja! Teli van a Duna, Tán még ki is szalad. Szivemben is alig Fér meg az indulat. Szeretsz, rózsaszálam? Én ugyan szeretlek, Apád-anyád […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Fa leszek, ha…
Jöjjön Petőfi Sándor: Fa leszek, ha… verse. Fa leszek, ha… Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy… Csak, hogy lényink egyesüljenek. Ha, leányka, te vagy a mennyország: Akkor én csillaggá változom. Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy Egyesüljünk) én elkárhozom. Köszönjük, hogy elolvastad […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Szeptember végén
Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse. Mutatjuk az írást. Műfaja: Elégia Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Föltámadott a tenger
Jöjjön Petôfi Sándor: Föltámadott a tenger verse. Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán
Jöjjön Petőfi Sándor: A bánat? Egy nagy óceán verse. A bánat? egy nagy óceán. S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm. Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor költeményét. Mi a véleményed A bánat? Egy nagy óceán írásáról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A XIX. század költői
Jöjjön Petőfi Sándor: A XIX. század költői verse. Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A Tisza
Jöjjön Petőfi Sándor: A Tisza verse. Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába’. Síma tükrén a piros sugárok, (Mint megannyi tündér) táncot jártak, Szinte […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Erdőben
Jöjjön Petőfi Sándor: Erdőben verse. Sötétzöld sátoros Erdőben járok. Kevély tölgyfák alatt Szerény virágok. A fákon madarak, Virágon méhek. Ott fönn csattognak, itt Lenn döngicsélnek. Nem rengedez sem a Virág sem a fa; Hallgatják a zenét Elandalodva. Vagy alszanak talán? Elszenderedtek?… Megálltam én is és Mélán merengek. Merengve nézek a Patak habjára, Melynek nyílsebesen Rohan […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Minek nevezzelek?
Jöjjön Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? verse. Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Jövendölés
Jöjjön Petőfi Sándor: Jövendölés verse. “Mondád, anyám, hogy álmainkat Éjente festi égi kéz; Az álom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? Szárnyim növének, s átröpűltem A levegőt, a végtelent.” ‘Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye! örvendezz; Hosszúra nyújtja élted isten, Álmodnak boldog titka ez.’ […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A magyar nemzet
Jöjjön Petőfi Sándor: A magyar nemzet verse. Járjatok be minden földet, Melyet isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? – Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító, És oly gazdag!… aranysárgán Ringatózik rónaságán A […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.