Petőfi Sándor versek
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Az Alföld
Petőfi Sándor: Az Alföld Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor – Hazámban
Jöjjön Petőfi Sándor Hazámban verse. Arany kalásszal ékes rónaság, Melynek fölötte lenge délibáb Enyelgve űz tündér játékokat, Ismersz-e még? oh ismerd meg fiad! Rég volt, igaz, midőn e jegenyék Árnyékain utószor pihenék, Fejem fölött míg őszi légen át Vándor darúid V betűje szállt; Midőn az ősi háznak küszöbén A búcsú tördelt hangját rebegém; S a […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Csatában
Petőfi Sándor: Csatában A földön is harag, Az égen is harag! Kifolyt piros vér és Piros napsugarak! A lemenő nap oly Vad bíborban ragyog! Előre, katonák, Előre, magyarok! Komoly felhők közül Bámul reánk a nap, Rettentő szuronyok Füstben csillámlanak, A sűrü lomha füst Sötéten gomolyog, Előre, katonák, Előre, magyarok! Ropog, hosszan ropog Csatárok fegyvere, Ágyúk […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Mi kék az ég!
Jöjjön Petőfi Sándor: Mi kék az ég! verse. Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld föld felett, kék ég alatt a Hangos pacsírta fütyörész: Dalával a napot kicsalta, A nap rá gyönyörködve néz. Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Zöld a föld, kék az ég, tavasz van… És én oly sült […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor – Távolból
Jöjjön Petőfi Sándor – Távolból verse. Kis lak áll a nagy Duna mentében; Oh mi drága e lakocska nékem! Könnyben úszik két szemem pillája, Valahányszor emlékszem reája. Bár maradtam volna benne végig! De az embert vágyai vezérlik; Vágyaimnak sólyomszárnya támadt, S odahagytam őslakom s anyámat. Kínok égtek a szülőkebelben, Hogy bucsúmnak csókját ráleheltem; S kínja […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor – Pató Pál úr
Petőfi Sándor – Pató Pál úr Mint elátkozott királyfi Túl az Óperencián, Él magában falujában Pató Pál úr mogorván. Be más lenne itt az élet. Ha egy ifjú feleség… Közbevágott Pató Pál úr: “Ej, ráérünk arra még!” Roskadófélben van a ház, Hámlik le a vakolat, S a szél egy darab födéllel Már tudj’ isten hol […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Szeptember végén
Jöjjön Petőfi Sándor: Szeptember végén verse. Mutatjuk az írást. Műfaja: Elégia Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifju szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme sötét hajam […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Zsuzsikához
Jöjjön Petőfi Sándor: Zsuzsikához verse. Kicsinke szőke kis leányka, Az én szerelmem nagy! És tárgya e nagy szerelemnek Kis szőke lány, te vagy. Mit mondasz erre szőke kislány?… De ez csak fele még. Azon volnék én, hogy te lennél Énnékem feleség! Eljösz-e hozzám? el?… szépséges Szép fejkötőt veszek, S csak azt mondom: kimondhatatlan Hüséges férj […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor – Szülőimhez
Jöjjön Petőfi Sándor – Szülőimhez verse. Hej édes szülőimék, Gazdagodjam meg csak! Akkor, hiszem istenem, Nem panaszolkodnak. Minden teljesülni fog, Amit csak kívánnak; Megelőzöm vágyait Éd’sapám s anyámnak. Lesz csinos ház, amiben Megvonúlnak szépen; Pince lesz a ház alatt, Jó bor a pincében. Meghihatja éd’sapám Minden jóbarátját; Borozás közt lelköket A jókedvbe mártják. Szép kocsit […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra
Petőfi Itt van az ősz, itt van újra… című dala a népies líra közvetlenségével lepi meg az olvasót. A népiesség Petőfi által honosodott meg irodalmunkban. Olyan, mintha köznapi beszéd lenne, pedig nem az, hanem annak átszűrt, művészileg átalakított változata. Petőfi demokratikus politikai felfogásából egyenesen következett az élet és irodalom ilyen közvetlen összekapcsolása. Ennek köszönhetjük, hogy […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: A szabadsághoz
Jöjjön Petőfi Sándor: A szabadsághoz verse. Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kisértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. S mégis mégis számkivetve voltál, Mint a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Poharamhoz
Jöjjön Petőfi Sándor: Poharamhoz verse. Különben én becsüllek, oh pohár! Csak egy van benned, amit restelek; Azt restelem csak benned, oh pohár! Hogy olyan könnyen kihörpentelek. Ha én tenéked volnék, oh pohár! Ki nem fogynék a borból sohasem; Aztán, ha nékem volnál, oh pohár! Innál belőlem véges-végtelen. Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.