ranschburg jenő versei

Jöjjön Ranschburg Jenő: Gyász verse. Az oviban ma szömyű rossz vagyok. Verekszem és felrúgtam Zsolti várát, a tányérban is mindent otthagyok, s hiába szólnak: én látom a kárát, az óvodában mégis rossz vagyok. Anyu azt mondja, hogy ma reggel elment a nagypapám, és messze-messze jár, de látom, közben egy könnycseppet elkent s tudom, hogy úgyis […] Olvass tovább

Jöjjön Ranschburg Jenő: Első nap az óvodában verse. I. Most sírok. Itthagyott anyu. Sírok és nem törlöm le a könnyemet… Hadd lássák, hogy én most szenvedek! És hiába dobják ide a labdát, nem gurítom vissza… Nem lehet. Itt fogok ülni a széken estig, s a mesét se hallgatom. Úgyse tetszik! II. Sírok. És csak a nagy, fehér ajtót […] Olvass tovább