Ajánljuk:

  • in

    Reményik Sándor: A menekülő

    Jöjjön Reményik Sándor: A menekülő verse. Ha menni kell, magammal sokat vinnék, Az egész édes, megszokott világot, Rámástul sok, sok kedves drága képet És egy pár szál préselt virágot, Vinnék sok írást, magamét, meg másét, Sok holt betűbe zárt eleven lelket, S hogy mindenütt nyomomba szálljanak: Megüzenném a hulló leveleknek. Vinném az erdőt, hol örökké […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor: Halottak napja

    Jöjjön Reményik Sándor: Halottak napja verse. Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben sötét a határ, S hosszú az éj alant. Szívek, tilos a nagy világítás, S virág sincs annyi már, Elpazaroltuk régi ünnepen; Egy-egy szálat visz némán, könnyesen, Ki ma este a temetobe’ […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor: Petrovics ítél

    Jöjjön Reményik Sándor: Petrovics ítél verse. Az apja szerb, az anyja tót – De örök vizek ringatták mienkké A roppant óceánjáró hajót. Jött a Vér ködös partjai felől, S a Lélek végtelenjébe veszett. Árbocán magyar zászló lebegett. Mi az, hogy szerb? Mi az, hogy tót? Mi az, hogy faj? Mi az, hogy vér? S mi […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor: Az ige

    Jöjjön Reményik Sándor: Az ige verse. Reményik Sándor: Az ige Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsétek a szót, A nyelv ma néktek végső menedéktek, A nyelv ma tündérvár és katakomba, Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek! E drága nyelvet porrá ne törjétek, Ne nyúljon hozzá avatatlanul Senki: ne szaggassátok szirmait A rózsafának, mely hóban […] Olvass tovább

  • in

    Reményik Sándor – Mindennapi kenyér

    Jöjjök Reményik Sándor – Mindennapi kenyér verse. Amit én álmodom Nem fényűzés, nem fűszer, csemege, Amit én álmodom: Egy nép szájában betevő falat. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Lelki kenyér az éhező szíveknek, Asztaláldás mindenki asztalán. Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Nem cifraság a szűrön, Nem sujtás a magyarkán, Nem hívságos ünnepi lobogó, Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, […] Olvass tovább

  • in ,

    Kormorán előadás – Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!

    Jöjjön Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! a Kormorán előadásában. Egy szívnek, mely éppúgy fáj, mint az enyém Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod, hogy valahol, bárhol a nagy világon könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, eredj… Szállj mint a fecske, délnek, vagy északnak, mint a viharmadár, magasából a mérhetetlen égnek kémleld a pontot, hol fészekrakó […] Olvass tovább

  • Jöjjön Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! verse.
    in

    Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!

    Jöjjön Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! verse. Egy szívnek, mely éppúgy fáj, mint az enyém Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod, hogy valahol, bárhol a nagy világon könnyebb lesz majd a sorsot hordanod, eredj… Szállj mint a fecske, délnek, vagy északnak, mint a viharmadár, magasából a mérhetetlen égnek kémleld a pontot, hol fészekrakó vágyaid kibontod. […] Olvass tovább

  • Reményik Sándor: Viszontlátásra

    Jöjjön Reményik Sándor: Viszontlátásra verse. Viszontlátásra, – mondom, és megyek. Robognak vonatok és életek – Bennem, legbelül valami remeg. Mert nem tudom, Sohasem tudhatom: Szoríthatom-e még Azt a kezet, amit elengedek. Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. Viszontlátásra – holnap. Vagy ha nem holnap, – hát holnapután. Vagy ha nem akkor – hát majd azután. És ha […] Olvass tovább

  • Reményik Sándor: Akarom

    Jöjjön Reményik Sándor Akarom verse. Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, […] Olvass tovább

  • Reményik Sándor: Biblia óra

    Jöjjön Reményik Sándor: Biblia óra verse. A süllyedő világ-hajó Parányi mentőcsolnakán Lebegünk páran, emberek. – Gyárak, kietlen kültelek – A kormánynál egy asszony ül, A hangja halkan ránkpereg, Néha koppan a szíveken, Mint őszben tavaszi eső. Mögöttünk süllyed a világ, Mi lebegünk a csolnakon, A révészünk, az Irgalom Vezet egy asszony-hangon át. Most semmi sincs, […] Olvass tovább

  • Reményik Sándor: Egy perc

    Jöjjön Reményik Sándor: Egy perc verse. Egy percre ma Úgy néztem fel a csillagokra én, Mintha bámuló, nagy gyerekszememmel Legelőször tekinteném. Egy percre ma Gyöngyvirágillat szállt át a szobán. Csodálkoztam, mint hogy ha legelőször Csodálkoznék el édes illatán. Egy percre ma Minden oly könnyű lett s oly egyszerű, S az élet a kezemben: Engedelmes, jól […] Olvass tovább

  • in

    Cseke Péter verset mond – Reményik Sándor: Csendes csodák

    Jöjjön Reményik Sándor: Csendes csodák verse Cseke Péter előadásában. Ne várd, hogy a föld meghasadjon És tűz nyelje el Sodomát. A mindennap kicsiny csodái Nagyobb és titkosabb csodák. Tedd a kezed a szívedre, Hallgasd, figyeld hogy mit dobog, Ez a finom kis kalapálás Nem a legcsodásabb dolog? Nézz a sötétkék végtelenbe, Nézd a szürke kis ezüstpontokat: […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.