Ajánljuk:

  • in

    Reviczky Gyula: Számlálgatom..

    Jöjjön Reviczky Gyula: Számlálgatom.. verse. Számlálgatom, találgatom, Hogy hány hetem vagy hány napom Van hátra még… Irgalmas ég, Esdek, ne légy fukar nagyon. Oh, hányszor hívtam a halált, Mihelyt a kedvem búsra vált. De most hogy itt Ólálkodik; Nem érzek mást, mint borzadályt. Meghaljak?… Oh, ne még, ne még, Agyam még eszme-tűzben ég. Forró szivem […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Imakönyvem

    Jöjjön Reviczky Gyula: Imakönyvem verse. Aranykötésü imakönyvet Hagyott rám örökül anyám, Kis Jézus ingben, glóriában Van a könyv első oldalán. Sok év előtt egyik sarokba Beírta jó anyám nevét, Lehajtom a betűkre főmet, Hogy fölidézzem szellemét. Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer Fehér ruhában láttam őt. Tavasz volt ép’, a kedves ákácz Virágozott a ház […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Altató

    Jöjjön Reviczky Gyula: Altató verse. Álom, álom, édes álom, Suhanj végig szempillámon, S ráterítve csoda-fátylad’, Népesítsd be éjszakámat. Vessétek meg már az ágyat! Árva szívem holtra bágyad. Hadd öleljen jó barátom, A szelíd, a csöndes álom. A nap zaja, súlya, gondja Pihenésem’ elrabolja. Álom, álom, édes álom, Érkezésed’ mindig áldom. Te boríts be fátyoloddal, Te […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Családi fészek

    Jöjjön Reviczky Gyula: Családi fészek verse. Magány, ridegség bús avarja, Kerüld a boldogot, mig él. Avagy, ha nem lehet, sirassa El bánatát szüleinél, Ifjú, kinek van apja, anyja: Őrült vágy lelked’ ne ragadja Ki az idegenek közé!… Az a világ a közönyé. Áldott a kis családi fészek, Hol anya gondja melegít, Hová bünbánva visszatérhet A […] Olvass tovább

  • in

    Reviczky Gyula: Meghalt

    Jöjjön Reviczky Gyula: Meghalt verse. Meghalt: Közönnyel olvasod. Meghalt: Mindennap hallhatod. Hamar mondod ki, kurta szó, Mégis szivet rázkódtató. A nyelvnek nincs búsabb szava. Ez az örök kháosz maga. A kinek szól, nem érti meg; A síri éj vak és siket. A földi lét javát-jaját, Száz örömét és száz baját Nem érzi többé sohasem A […] Olvass tovább

  • Reviczky Gyula – Magamról

    Jöjjön Reviczky Gyula – Magamról verse. Rossznak mondod a világot, Dőresége bosszuságod; Siratod az élet álmát, Földi gondok durva jármát; Felpanaszlod lázban égve: Bölcs elméje, jók erénye S fényt sugárzó lángod, ég, Csak hiúság, búborék. Óh, pedig hány perczed, órád Volt, midőn e sujtoló vád Könnyeidben elviharzott S kiderült rá szíved, arczod. Gyönyörűség volt az […] Olvass tovább