Tag Archives: Szabó Magda

Szabó Magda: Madár

Jöjjön Szabó Magda: Madár verse. Azt kérdezed, hogy ki vagyok, micsoda kis lélek vagyok, ki ablakodon kopogok, és mint a gránát, tüzelek, és lengek-ingok-libegek, és hámba fogom a szelet, és hintálom a levelet, összekuszálom a leget, s azt a suhogó szövetet, amit a hajnal tereget, min villogás az erezet? Vagyok az élő suhanás, vagyok az élő zuhanás, lengés vagyok, kerengés, ...

Read More »

Szabó Magda: Szonett

Jöjjön Szabó Magda: Szonett című verse. Ha eljössz, összezúgnak a komoly fák, és felrettentik lombjukon a csöndet, a síró felhők halkan rádköszönnek, fürge csikók zablájukat kioldják. Piros gyertyáit lobbantja az ünnep, a lepkék szomjas csápjuk mézbe tolják minden vízen feszülnek a vitorlák, torony körül vad csillagok keringnek. Ha jössz, villámmal gyúlnak messzi fáklyák álmos virágok kelyhüket kitátják, az érhetetlen égből ...

Read More »

Szabó Magda: Sohasem

Jöjjön Szabó Magda: Sohasem verse. Én nem akartam sohasem. Nekem nem olvadt ereszem, ha március jött, s szerteszét tördelte a szomszéd jegét. Én nem akartam emberi sorssal, mint hinta, lengeni mélyből magasba s újra le; tengerbe vágytam szüntelen: fövénybe fúrni hátamat, hallgatni, mint a nagy halak, és nem bukni a fénybe fel, és nem követni éneket, ha lengenek a fátyolok, ...

Read More »

Szabó Magda: Kinek már álma sincs

Jöjjön Szabó Magda: Kinek már álma sincs verse. Rólad, terólad. Míg erőm tart, s a lopott pillanat szabadsága szavakra bomlik, megnyitja torkomat. Ó, hadd kiáltsam messzire, mi vagy nekem e súlyos ég alatt! Talán utólszor. Mert a nappal kiszopja csontjaimat, mert ébren várom, a hegyen hogy gázol át a virradat. Kinek már álma sincs, meddig tart élete? E test meddig ...

Read More »

Szabó Magda: Ősz

Jöjjön Szabó Magda: Ősz verse. Ilyenkor már csak a felleg kövér, meg az eső, mely bő kontyát kibontja, ám apad a víz a rakpart kövén, s a hegyek és fák sorvadnak naponta. Fogy az erdő, a színét váltja, bágyadt sovány a város, olyan egyszerű lett: nyurgább a kémény, horpaszak a házak, hajnal s alkony közt a rés egyre szűkebb. A ...

Read More »