Szabó T. Anna versek
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKSzabó T. Anna: Ünnep
Szabó T. Anna: Ünnep Változat egy Weöres-versre „A csillag-szárnyas éj nyugalma zeng” a szív kamráiban, hol tág a tér, hová visszhangos csendek hangja fér, s a benső égen kék angyal kereng. Künn minden csak a békéért eseng, dörög, dobol, dübög, künn dől a vér, és rikolt, ahogy torkából kifér a külvilág – benn minden összecseng. […] Olvass tovább
-
in VERSEKSzabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja
Jöjjön Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja verse. Aki magot szór ablakába és gyertya vár az asztalán. A várók nem várnak hiába. Egy angyal kopogott talán? Szárnysuhogás az ablakon túl – vigyázz! Kinézni nem szabad! Künn az angyalhad térül-fordul, egy pillanatra látszanak. A karácsonyfát hozzák – hallod? – egy koppanás, és leteszik. Fényben […] Olvass tovább
-
in VERSEKSzabó T. Anna: Hóhullásban
Jöjjön Szabó T. Anna: Hóhullásban verse. Hóhullásban sok pihe hull, egy pihe sem lesz így egyedül. Egyedül nem jön, nincsen kedve: egyedül a hópihe csak dideregne. Egymaga nem jön, százan jönnek, kavarog a sok pihe, hullanak, esnek, kavarog százezer, hull millió, perdül és táncol és kanyarog a hó. A földre leérve összefogóznak, tolldunnának, lágy takarónak. […] Olvass tovább