Ajánljuk:

  • in

    Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

    Jöjjön Weöres Sándor: Tavaszköszöntő verse. Sándor napján megszakad a tél, József napján eltünik a szél, zsákban Benedek hoz majd meleget, nincs több fázás, boldog aki él. Már közhírré szétdoboltatik: minden kislány férjhez adatik, szőkék legelébb, aztán feketék, végül barnák és a maradék. Olvass tovább

  • in

    Szabó Lőrinc: Nyitnikék

    Jöjjön Szabó Lőrinc: Nyitnikék verse. Alszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdő, hallgat a föld. Mikor legutóbb jártam itt, nyár nyitogatta pipacsait, a nyár nyitogatta, temette az ősz; és volt, aki vesztett, és nincs, aki győz. Lombnak, virágnak nyoma sehol, fekete csontváz a fa, a bokor, s halotti csipke a díszük is, […] Olvass tovább

  • in

    Kányádi Sándor: Szigorú még a tél

    Jöjjön Kányádi Sándor: Szigorú még a tél verse. Szigorú még a tél, de szigorát enyhíti már a hóvirág. Maradna még a hó, de nem lehet, vékonyodik a jég és megreped. Beszédes lesz a kis patak és ki-kikandikál, bukfencet vet a jégen és mondikál. Tojásra ül a kotló. Zümmög a keltető. Vetkőzni kezd a dombtető. Zöldülni kezd […] Olvass tovább

  • in

    Mentovics Éva: Tavasztündér

    Jöjjön Mentovics Éva: Tavasztündér verse. Varázspálcám suhogása felkelti a vidéket. A tél végi utazásra barátaim kísérnek. Varázsigém hatalmával elaltatom a telet. Az ágakra rásuhintva ébresztem a rügyeket. Virág nyílik ahol járok, ágak végén tipegek. Tündérszárnyam nyomában már ott virít a kikelet. Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Tavasz a faluban

    Jöjjön Ady Endre: Tavasz a faluban verse. Pufók felhők, dalos fuvalmak, Foltos fény-mezők a mezőkön, Kínok a szívben. Ő jön, ő jön, A szent Tavasz. Ideragyognak Messze szivek és messze faluk. Multból az ember s szántott kertből Kukacot kapar a tyúk. Hát jönni fog megintlen újra, Újra uszítva, hitegetve? Ősz lesz megint. Kinek van kedve Ezt […] Olvass tovább