Tag Archives: Tompa Mihály

Tompa Mihály: A madár, fiaihoz

Jöjjön Tompa Mihály: A madár, fiaihoz. Száraz ágon, hallgató ajakkal Meddig űltök, csüggedt madarak? Nincs talán még elfeledve a dal, Melyre egykor tanítottalak?! Vagy ha elmúlt s többé vissza nem jő A víg ének s régi kedvetek: Legyen a dal fájdalmas, merengő, Fiaim, csak énekeljetek! Nagy vihar volt. Feldult berkeinken Enyhe, árnyas rejtek nem fogad; S ti hallgattok? elkészűltök innen? Itthagynátok ...

Read More »

Tompa Mihály: A gólyához

Jöjjön Tompa Mihály: A gólyához verse. Megenyhült a lég, vidul a határ, S te újra itt vagy, jó gólyamadár! Az ócska fészket megigazgatod, Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak Csalárd napsugár és síró patak; Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet, Az élet fagyva van, s megdermedett. Ne járj a mezőn, temető van ott; Ne menj ...

Read More »

Tompa Mihály: Tapasztalás

Jöjjön Tompa Mihály: Tapasztalás verse. Láttam a világon bölcset és bolondot, Mindkettő agyában eszme-raj tolongott, Ki-kizúgva ajkuk rohamos beszédén … Mindkettőt csudáltam, – egyiket sem értém; Vala jártas a bölcs fellengős tanokban: S éltét a bolondnál nem folytatta jobban. Láttam a szegényt s a gazdagot, – e íme Átkuk egy s azon volt, más csupán a címe: A nincs és ...

Read More »

Tompa Mihály – Első szerelmem

Jöjjön Tompa Mihály – Első szerelmem verse. Emlékszem még, emlékszem reája, Ifjuságom boldog szép korára! Fényes napja s könnyü fellegével, Azt az időt hogy felejteném el? Rengő habján játszva vitt az élet, Azt sem tudtam: melyik partra nézzek? Vigan mentem, mint a könnyü csolnak, – Örvény és szirt eltakarva voltak. Suttogó lomb, csattogó madárdal Boldogságnak adta lelkem által; Éjjelenként nyájas, ...

Read More »

Tompa Mihály – Nálad nélkül

Jöjjön Tompa Mihály – Nálad nélkül verse. Örömet nem nyújt az élet, Csak tenálad, csak tevéled! Mint buborék széjjelpattan, Ha osztályos nem vagy abban! Az ég és föld bús, kietlen, S ami rá van rakva ékül: A boldogság gyötrő álom Lenne nékem nálad nélkül! Ha szememnek könyje csordul: Elveszesz te bánatombul! Megkönnyíted a keresztet, Melyet a sors rám eresztett! És lelkemre ...

Read More »