Ajánljuk:

  • in

    Kosztolányi Dezső: Augusztusi reggel

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Augusztusi reggel verse. Kékül az ég,az éjjel haldokol, pihennek a házak még csendben alva, de már lángol,vörös az égnek alja, és égni kezd az óriás pokol. Az ember ébred- a láng sustorog – fájdalmasan liheg,kikél az ágyból, beteg a fénytől, nincs nyugalma, lángol, fejét paskolják a lángostorok. És nő a fényár, zúg […] Olvass tovább

  • in

    Babits Mihály: Augusztus

    Jöjjön Babits Mihály: Augusztus verse. A falunak tornya karcsu, körül karcsu könnyü fák falu fölött vörös arcu, sárga bajszu holdvilág. A vasúton szállok messze, messze, messze csöndesen, és tünődöm, enyém lessz-e, vagy már veszve, kedvesem? Aki egyszer, egy szép estén, szép csöndeskén rámhajolt, enyém lessz-e még édeském, ki egy estén enyém volt? Illyen messze, halk […] Olvass tovább