Ajánljuk:

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: Vörösmarty Mihály: A vén cigány

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány vers Latinovits Zoltán előadásában. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vízen? Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, […] Olvass tovább

  • in

    Raksányi Gellért verset mond – Vörösmarty Mihály: Szózat

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Szózat Raksányi Gellért előadásában. Hazádnak rendületlenûl Légy híve, oh magyar; Bölcsõd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály – Virág és pillangó

    Jöjjön Vörösmarty Mihály – Virág és pillangó verse. Szállj le, szállj le, szép arany pillangó, Kebelemre szállj le, kis csapongó! A mezőnek én vagyok virága, Kikeletnek zsenge ifju ága. S égek érted belső fájdalommal, Mely szivemből könyet és fohászt csal. És fohászom illat a szelekben, Gyenge harmat a könyű szememben. Szállj le, szállj le, szép […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Országháza

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Országháza verse. A hazának nincsen háza, Mert fiainak Nem hazája; Büszke fajnak Küzdő pálya, Melyen az magát rongálja, Kincsnek, vérnek rosz gazdája. És oh szégyen! roszra, jóra Még szavazni jár dobszóra. Ura s rabja millióknak Kik gyülölnek és dacolnak; Zsarnok, szolga egy személyben Ki magával sincs ékében. S vaseszével Jégszivével Fölmerűl a külfaj […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Névnapra

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Névnapra című verse. Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta. Mely sok szívnek keserű gyötrelem, Legyen neked édes a szerelem. Igaz legyen, s mindig hű, szeretőd, Ki jobban szeressen, mint te szereted őt. Bánat ha ér, legyen […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Tűz és víz

    Vörösmarty Mihály Tűz és víz Egy tűz van csak erős, és egy víz árja hatalmas, Mely sziveket gyújt, mely szívbeli lángokat olt: Mindkettőt szemeidbe, o némber! az istenek adták: Mennyei szikra amaz, mennyei harmat emez. Köszönjük, hogy elolvastad Vörösmarty Mihály költeményét. Mi a véleményed a Tűz és víz írásról? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban verse. Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: “Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért e lom? hogy mint juh a […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Előszó

    Jöjjön Vörösmarty Mihály Előszó verse. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Szózat

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Szózat verse. Hazádnak rendületlenûl Légy híve, oh magyar; Bölcsõd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Ábránd

    Vörösmarty Mihály: Ábránd Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért. Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő, Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra […] Olvass tovább

  • Mutatjuk a Vörösmarty Mihály összeállítást.
    in

    10 Vörösmarty Mihály vers, amit ma érdemes elolvasnod

    Mutatjuk a Vörösmarty Mihály verseiből készült összeállítást. Vörösmarty Mihály a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Töprengő, kételkedő alkat, de „a benne égő tett- és haladásvágy akkor is áttöri végül e tragikus történelemszemlélet burkát, amikor minden érték megkérdőjelezésével, vagy éppen pusztulásával kell szembenéznie” (Fenyő István) Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Felhasznál régieket is (például a Zalán […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka

    Jöjjön Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka verse. 1 A vadász ül hosszu méla lesben, Vár felajzott nyílra gyors vadat, S mind fölebb és mindig fényesebben A serény nap dél felé mutat. Hasztalan vár; Vértes belsejében Nyugszik a vad hűs forrás tövében. A vadász még lesben ül sokáig, Alkonyattól vár szerencsejelt: Vár feszülten a nap áldoztáig, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.