Ajánljuk:

  • Mutatjuk a Vörösmarty Mihály összeállítást.
    in

    10 Vörösmarty Mihály vers, amit ma érdemes elolvasnod

    Mutatjuk a Vörösmarty Mihály verseiből készült összeállítást. Vörösmarty Mihály a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Töprengő, kételkedő alkat, de „a benne égő tett- és haladásvágy akkor is áttöri végül e tragikus történelemszemlélet burkát, amikor minden érték megkérdőjelezésével, vagy éppen pusztulásával kell szembenéznie” (Fenyő István) Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Felhasznál régieket is (például a Zalán […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Országháza

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Országháza verse. A hazának nincsen háza, Mert fiainak Nem hazája; Büszke fajnak Küzdő pálya, Melyen az magát rongálja, Kincsnek, vérnek rosz gazdája. És oh szégyen! roszra, jóra Még szavazni jár dobszóra. Ura s rabja millióknak Kik gyülölnek és dacolnak; Zsarnok, szolga egy személyben Ki magával sincs ékében. S vaseszével Jégszivével Fölmerűl a külfaj […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba verse. Érdekesség: “Még 1839-ben írta Vörösmarty a A Guttenberg-albumba című költeményét, amely valójában alkalmi vers. Gutenberg János tiszteletére Németországban kiadtak egy díszes albumot, mellyel a könyvnyomtatás négyszázadik évét ünnepelték. Ebben a kiadványban szerepelt Vörösmarty költeménye, magyarul és német fordításban.” Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Ábránd

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Ábránd verse. Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért. Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő, Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Az élet időről

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Az élet időről verse. Mulnak az esztendők szomorú folyamattal azonban, Még nyög az emberi nem élete terhe alatt. Igy mulik el gyengébb éltünk zsengéje valóban, Amikor emberi kort érni kivánna szivünk. Ezt el is éri ugyan, mégis keseregve tekinti Zsengésebb üdeit hátra nyomulni pedig. Hát mikor a vénség beteg ágyra szorítja, reménség […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Késő vágy

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Késő vágy költeménye.. Túl ifjuságomon, Túl égő vágyimon, Melyeknek mostohán Keserv nyilt nyomdokán; Túl a reményeken, Melyekre hidegen Éjszínű szemfedőt Csalódás ujja szőtt; Túl a szív életén Nyugottan éldelém, Mit sors s az ész adott, Az őszi szép napot. De hogy megláttalak, Szép napvilágomat, Kivántam újolag Már eltünt koromat; Kivántam mind, amit […] Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály legismertebb verse

    Ez a szerzemény a leghíresebb és legnépszerűbb a költő tollából. Második himnuszunknak is nevezik. Íme Vörösmarty Mihály legismertebb verse. Szózat Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar-. Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kívűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a […] Olvass tovább

  • in

    Szabó Gyula verset mond – Vörösmarty Mihály: Szózat

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: Szózat Szabó Gyula előadásában. Hazádnak rendületlenûl Légy híve, oh magyar; Bölcsõd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév […] Olvass tovább

  • in

    Szersén Gyula verset mond: Petőfi Sándor: A gólya

    Jöjjön Petőfi Sándor: A gólya – előadja: Szersén Gyula. Sokféle a madár, s egyik ezt, másik azt Leginkább kedveli, Ezt ékes szólása, amazt pedig tarka Tolla kedvelteti. Kit én választottam, a dal-mesterséghez Nem ért az a madár. S egyszerű, mint magam… félig feketében, Félig fejérben jár. A telejs verset itt olvashatod el Olvass tovább

  • in

    Vörösmarty Mihály: Előszó

    Jöjjön Vörösmarty Mihály Előszó verse. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: Vörösmarty Mihály: A vén cigány

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány vers Latinovits Zoltán előadásában. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vízen? Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, […] Olvass tovább

  • Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka

    Jöjjön Vörösmarty Mihály – Szép Ilonka verse. 1 A vadász ül hosszu méla lesben, Vár felajzott nyílra gyors vadat, S mind fölebb és mindig fényesebben A serény nap dél felé mutat. Hasztalan vár; Vértes belsejében Nyugszik a vad hűs forrás tövében. A vadász még lesben ül sokáig, Alkonyattól vár szerencsejelt: Vár feszülten a nap áldoztáig, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.