Vörösmarty Mihály
Ajánljuk:
-
in VerselőadásMinden alkalommal könnyeket csal elő: Latinovits Zoltán szavai
Latinovits Zoltán előadása mindig megrendítően hat ránk, de amikor Vörösmarty Mihály „A vén cigány” című versét tolmácsolja, a sorok mélyén megbúvó fájdalom és szenvedély különösen erőteljes. A vers szavai, Latinovits lenyűgöző előadásmódjával párosítva, az élet küzdelmeit, a reményt és a mulandóságot idézik fel bennünk. Minden egyes mondat olyan, mint egy érzelmi utazás, amely könnyeket csal […] Olvass tovább
-
10 Vörösmarty Mihály vers, amit ma érdemes elolvasnod
Mutatjuk a Vörösmarty Mihály verseiből készült összeállítást. Vörösmarty Mihály a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Töprengő, kételkedő alkat, de „a benne égő tett- és haladásvágy akkor is áttöri végül e tragikus történelemszemlélet burkát, amikor minden érték megkérdőjelezésével, vagy éppen pusztulásával kell szembenéznie” (Fenyő István) Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Felhasznál régieket is (például a Zalán […] Olvass tovább
-
in VerselőadásSzersén Gyula verset mond: Petőfi Sándor: A gólya
Jöjjön Petőfi Sándor: A gólya – előadja: Szersén Gyula. Sokféle a madár, s egyik ezt, másik azt Leginkább kedveli, Ezt ékes szólása, amazt pedig tarka Tolla kedvelteti. Kit én választottam, a dal-mesterséghez Nem ért az a madár. S egyszerű, mint magam… félig feketében, Félig fejérben jár. A telejs verset itt olvashatod el Olvass tovább
-
in Verselőadás
Latinovits Zoltán verset mond: Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány vers Latinovits Zoltán előadásában. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vízen? Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Vörösmarty Mihály: Ábránd
Vörösmarty Mihály: Ábránd Szerelmedért Feldúlnám eszemet És annak minden gondolatját, S képzelmim édes tartományát; Eltépném lelkemet Szerelmedért. Szerelmedért Fa lennék bérc fején, Felölteném zöld lombozatját, Eltűrném villám s vész haragját, S meghalnék minden év telén Szerelmedért. Szerelmedért Lennék bérc-nyomta kő, Ott égnék földalatti lánggal, Kihalhatatlan fájdalommal, És némán szenvedő, Szerelmedért. Szerelmedért Eltépett lelkemet Istentől újra […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Vörösmarty Mihály: Honszeretet
Jöjjön Vörösmarty Mihály: Honszeretet verse. Szeresd hazádat és ne mondd: A néma szeretet Szűz mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett. Tégy érte mindent: éltedet, Ha kell, csekélybe vedd; De a hazát könnyelmüen Kockára ki ne tedd. S nem csak dicsőké a haza; A munkás pór, szegény, Bár észrevétlen, dolgozik A hon derűletén. Tűrj […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Vörösmarty Mihály: A látogatók
Vörösmarty Mihály: A látogatók Lányka! ha lassu dobajt hallasz s ajtódon az álmak Tűnedezése között szellemi hármas ütést, Meg ne ijedj: mi vagyunk: a hív éj, hív szeretőd én, S aki vezérem volt s őröm is, a szerelem. Olvass tovább
-
in VERSEKVörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba verse. Érdekesség: „Még 1839-ben írta Vörösmarty a A Guttenberg-albumba című költeményét, amely valójában alkalmi vers. Gutenberg János tiszteletére Németországban kiadtak egy díszes albumot, mellyel a könyvnyomtatás négyszázadik évét ünnepelték. Ebben a kiadványban szerepelt Vörösmarty költeménye, magyarul és német fordításban.” Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S […] Olvass tovább
-
in VERSEK
Vörösmarty Mihály: Éj és csillag
Vörösmarty Mihály: Éj és csillag Éj vagyok, te csillag, Fényes és hideg, Én setét a bútól S vágy miatt beteg. Általad homályom Fájva összereng, Míg fölötte arcod Istensége leng. Szép sugáraidtól El nem alhatom, Mégis éber kínnal Hozzád álmodom; Fel kivánom vinni Amit rejt a hit, A föld gyermekének Édes titkait, Mit nem esküdött szó, […] Olvass tovább
-
in VERSEKVörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve verse. Egy szegény nő, Isten látja, nincs a földön egy barátja, agg, szegény és gyámoltalan, ül magán a csendes lakban. Gyásza nincsen, gyásza rég volt, még midőn jó férje megholt; de ruhája mégis gyászol: szíve fél a tarkaságtól. Dolga nincs, hogy’ volna dolga? Kis ebédhez nem kell szolga, […] Olvass tovább
-
in VERSEKVörösmarty Mihály: Előszó
Jöjjön Vörösmarty Mihály Előszó verse. Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég. Zöld ág virított a föld ormain. Munkában élt az ember mint a hangya: Küzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt, S a béke izzadt homlokát törölvén Meghozni készült a legszebb jutalmat, Az emberüdvöt, melyért fáradott. Ünnepre fordúlt a […] Olvass tovább
-
in VerselőadásBessenyei Ferenc verset mond: Vörösmarty Mihály: A vén cigány
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány vers Bessenyei Ferenc előadásában. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vízen? Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.