Tag Archives: Weöres Sándor

Weöres Sándor: Ars Poetica

Jöjjön Weöres Sándor: Ars Poetica verse. Öröklétet dalodnak emlékezet nem adhat. Ne folyton-változótól reméld a dicsőséget: bár csillog, néki sincsen, hát honnan adna néked? Dalod az öröklétből tán egy üszköt lobogtat s aki feléje fordul, egy percig benne éghet. Az okosak ajánlják: legyen egyéniséged. Jó; de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti: vesd le nagy-költőséged, ormótlan sárcipődet, szolgálj a géniusznak, add ...

Read More »

Weöres Sándor: Buba éneke

Jöjjön Weöres Sándor: Buba éneke verse. Ó, ha cinke volnék, útra kelnék, hömpölygő sugárban énekelnék – Minden este morzsára, búzára visszaszállnék anyám ablakára. Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, minden bő kabátba belebújnék – nyári éjen, fehér holdsütésben, elcsitulnék, jó anyám ölében. Ó, ha csillag volnék, kerek égen, csorogna a földre, sárga fényem – Jaj, de onnan vissza sose járnék ...

Read More »

Weöres Sándor: Fű, fa, füst

Jöjjön Weöres Sándor: Fű, fa, füst verse. Özönvíz-táj ez, tág és széditő, a kőkorszaknál ősibb az idő, emlékezés sem kísér az uton – Ekkép mesélték, csak innen tudom: mikor pelenkám volt még és dadám s a Hold kezemnél ült az almafán, az «ee-ee» és «papa-mama» után az első, amit kimondott a szám: «fü, fa, füst». Ugy tűnik, mintha látnám-hallanám: fölöttem süt ...

Read More »

Weöres Sándor: Az éjszaka csodái

Jöjjön Weöres Sándor: Az éjszaka csodái verse. A városvég itt csupa szürke ház, a részegekre angyalka vigyáz, s a villanyfényben, mint aranykehelyben alusznak a tűzfalak, háztetők, s a sorompón túl ében-szín lepelben zizegnek a láthatatlan mezők — a messzeség öblén pár pisla fény ég, mögöttük nyugodt mélység a sötétség — Ha becézésem és csókom se kell, kicsi lány, mivel ringassalak ...

Read More »

Weöres Sándor: Adagio

Jöjjön Weöres Sándor: Adagio verse. Szállnak a vadlibák, szállnak, a gyermekláncfü kelyhe becsukódik, bugyrot cipel a nénike, édesem messzire ment. Megkérdezzem a nénikétől: hova ment az édesem, hova ment? Csak a vadlibák láthatják meg őt – csak a gyermekláncfü szólhatna róla. A csókod festi kékre az eget, szemed szinétől zöldülnek a fák. Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész ...

Read More »
[addthis tool="addthis_inline_share_toolbox"]

Watch Dragon ball super