A versek oldala
Jöjjön Zelk Zoltán: Télapó és a hóember verse. Én egy csókától hallottam, csóka a toronytól, a torony meg tavaly télen hallotta a Holdtól, ha igazat mondanak a csókák és a tornyok, akkor én is tinéktek most színigazat mondok. Így kezdte a Hold, a torony, a csóka is így szólt: az udvaron egy hóember mit gondolt, […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Vers a két kis fókáról verse. Északsarki cukrászdába, ami éjjel-nappal zárva, minden reggel s délután beállít egy fókafiú és vele egy fókalány. Mit esznek a fókák? Jégből sütött tortát! Hóból főzött kakaót: az is csak a mindig zárva Északsarki cukrászdába kapható! Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Testvérszavak verse. Egy ember szól hozzátok, ki a keserűség fáiról szakajtotta nehéz szavait, ki a kenyértelenség átokvert útján jött közétek: s most itt áll előttetek s szemének fakó lángjai pajtástüzeket keresnek szemetekben. Egy ember szól hozzátok, ki fölégette maga- mögött az utakat, miken a céltalanság karavánjai poroszkálnak: ki a csüggedés oktalan napjait […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Egyszer én a kirakatban verse. Egyszer én a kirakatban olyan almát láttam: mikor néztem, rám nevetett pirosan és bátran. Van nekem is egy kis almám, szomorú, nem bátor, mint a kicsi kutya, hogyha elviszik anyjától. Lehet, hogy csak gyerekalma, s vágyik még a fára: ringatgassa, altatgassa édesanyja ága. Szél fürössze, nap törölje, […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Vers a lehetről és a nemlehetről verse. Zelk Zoltán: Vers a lehetről és a nemlehetről A nem-lehetből, mondjad, még lehet másképp lehet, vagy már csak így lehet, hogy nem lehet más, csak a nem lehet? Kimondanám már, hogy isten veled, de fölsikolt bennem a nem lehet! mert hajad, orrod, szájad és szemed […] Olvass tovább
Mutatjuk Zelk Zoltán Varázskréta versét – ismered? Zelk Zoltán: Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, igazat mondok nem tréfát ― aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta mint a tavasz, hegyre-dombra és mezőre, ő is virágokat rajzol kemencére, terítőre. Lehet ősz is, jöhet tél is, olyan csudát tud e kréta, szarkaláb és gólyahír nő, sárgállik […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Apa, anya hazajöttek verse. Anya, apa hazajöttek, fáradtak, mert este van. Azt kérdezik: féltél, fáztál idehaza, kisfiam? Anya simogat és csókol, kérdezgeti: hogy vagyok? Én meg mondom: hogyha megint elmentek, hát meghalok… De ha mégis tovább élek, és én is felnőtt leszek, hogyha én is gyárba járok keresni a kenyeret: magamhoz veszem […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág verse. Csilingel a kis gyöngyvirág. Fehér a ruhája, meghívja a virágokat tavaszesti bálra. Öltözködik az orgona, lila a ruhája, kivirít a kankalin, a szegfű és a mályva. A vadrózsa rájuk nevet, bolondos a kedve, a rigó is füttyent egyet: hej, mi lesz itt este! Táncra perdül a sok virág, […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Ez már az ősz verse. Ez már az ősz. Itt-ott még egy tücsök dalt próbál szegény, a füvek között. Szakad a húr, szétfoszlik a vonó – nem nótaszó ez már, de búcsúszó. Ez már az ősz. Borzongva kél a nap. Közeleg a rozsdaszínű áradat. Átzúg kertek, erdők, hegyek fölött – elnémul a […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Mit mondanak a madarak verse. Hát te igazán megérted, mit a madarak beszélnek? nemcsak csipegnek, pityegnek, fütyülnek és csiripelnek? – Ó, dehogyis, szólnak mást is, van őnekik szavuk száz is, vagy talán még ezerszáz is! Cinke Hallgasd csak a cinegét, azt mondja, hogy: “Nyitnikék! Elolvadt a hó, a jég ne aludjon kert, […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán Október verse. Kisöccsétől, Szeptembertől búcsút vesz és útra kél, paripája sűrű felhő, a hintója őszi szél. Sárga levél hull eléje, amerre vágtatva jár, félve nézi erdő, liget, de ő vágtat, meg se áll. Hová, hová oly sietve, felhőlovas szélszekér? Azt hiszed tán, aki siet, aki vágtat, messze ér? Dehogy hiszi, dehogy hiszi […] Olvass tovább
Jöjjön Zelk Zoltán: Varjúnóta verse. Elmúlt a nyár, Kár érte, kár. Sárgul a táj, Kár érte, kár. Repülni kél nagyszárnyú szél, messzire száll e csúg madár. A hegy mögül felhő röpül- meg-megered, már csepereg. Ősz eső, fát verdeső,- fázik a táj, kár érte, kár. Olvass tovább