in

Vörösmarty Mihály: Szigetvár

Jöjjön Vörösmarty Mihály: Szigetvár című verse.

Láttam veszélyes tájadat, oh Sziget!
Előttem állott roskadozó falad,
Előttem a múlt kor csatái
S gyászba borúlt ege Hunniának.

Itt késve mérgét nyelte az agg török;
Itt táboroztak népei dölyfösen,
Ott fenn erős, de számra kisded,
S győzve fogyó hadaink tanyáztak.

S onnan, ha kellett; mint az egek nyila
A záporoknak vad zuhanási közt,
Csattogva, sujtva, száz halálban
Törtek alá rabölő haraggal.

Kétszázezerrel víva meg egy marok
Népség s vitái győztösek annyiszor,
De ah! – borúlj el gyászhozó nap! –
A diadal közepett enyésztek.

Vagy mely tünő fény leng szemeim felé?
A csendes éjnek rémi talán? – Vagy a
Fagyos halálnak váza, vagy bús
Képe az ősi idők fiának?

Oh Zrínyi roncsolt képe, te vagy! Dicső
Hős hajdan a vérfergetegek között,
Rémítve villogsz most előmbe
Századaink sanyarú korából:

Duló vasat tart rettenetes karod,
Elszánt komolyság terjedez arcodon,
Lelkedben a szép hír, boszúság
És kitörő harag ég szivedben.

Hirdetés

Mert vesztegelnek társaid a mezőn,
Csatátlanul, rosz, gyáva tanács miatt,
Míg téged a veszélyek útán
Sírba viszen csapodár szerencse.

Te a hazáért halni tudál; dicső!
Mi nem tudunk már érte csak élni is;
A támadó nap tudja, látja
A szomorún nyugovó, bününket.

Mikor szününk meg bor, szerelem között
A hon virultát messze felejteni?
Mikor kerülhet vissza a künn
Elpazarolt arany és dicsőség?

Hajh elközelget majd az enyészet így!
Eltörli a nép bajnoki tetteit:
Megdőlnek a fajult vitézek,
Sírjai hős eleik nevének.

Köszönjük, hogy elolvastad Vörösmarty Mihály: Szigetvár költeményét.

Mi a véleményed Vörösmarty Mihály: Szigetvár írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Vörösmarty Mihály: A szánakodóhoz

Remek előadás! Hallgasd meg Wass Albert – Mert nagyon szeretlek versét