Weöres Sándor: Kánikula
Szikrázó az égbolt
aranyfüst a lég,
eltörpül láng-űrben a
tarka vidék.
Olvadtan a tarló
hullámzik, remeg,
domb fölött utaznak
izzó gyöngyszemek.
Ragyogó kékségen
sötét pihe-szál:
óriás magányban
egy pacsirta száll.
Legszebb nyári versek – íme 12 nagyszerű költemény a nyárról
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
