in

Ágh István: Szőlő

Ágh István: Szőlő

Tán valami tündérű
járt az éjszaka
jártában a hegyet
összecsókolta
csókja ízét fényét fürtbe foglalta
bárki leszakítja megcsókolhassa
itt hagyta az égen túli tiszta bájt
rabul ejt az érett rizling muskotály
juhfark veltelíni
furmint cardinal
bőve büszkesége
csöndes bakator
mit a kurucvére
azonmód kinál
brilliáns a szemnek
nem ízlelt a száj
ennél éde
sebbet
sehol
semmi
kor

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Sajó Sándor: Magyarország

Juhász Gyula: Himnusz az emberhez