A versek oldala
Benedek Elek: Reggeli dal Fölébredt a nap, kapuját kitárta, Nótával köszönti a dalos madárka. Ébredez az erdő, már a rét sem alszik Madár dalolása messzire elhallszik. Harmat rezg az ágon, fénye meg-megcsillan, Rásüt a napsugár s egyszerre elillan. Ragyog az áldott nap, a szellő se lebben S dalol a kis madár mindig ékesebben. Fölkelt a […] Olvass tovább
Ady Endre: Ősz felé Sivár, őszt jósló, nyári nap. Tarlóból fújdogál a szél, Egy-egy lehulló falevél Szállongva széltől szárnyra kap. Sivár, őszt jósló, nyári nap. A mult bús romjai közül, Emlékek szálldosnak körül S lelkem borzadva felriad. Sivár, őszt jósló, nyári nap. Emlékezés, hulló levél, Temetőből a kósza szél, Felébredés kripták alatt. Sivár, őszt jósló, […] Olvass tovább
József Attila: Csókkérés tavasszal Márta, hajad, Bronz-ajakad Kéri s lázad a vágyam Illatozó Vészt okozó Csókba lehelni be lágyan. Megremegő, Hű szerető Karban ölelni igézve, Édes ölön, Rózsatövön Szép szemeket megidézve. Retten a lomb, Zöldel a domb – Arra szaladnánk ketten, Reppen a szél, Csókra beszél, Dalra kel önfeledetten, Véle dalol Itt valahol Szív-körülöttem a […] Olvass tovább
Sík Sándor: A Hargitán Bolyongok a Hargita gerincén. Köröttem az élet megint szép. Nevet rám a zöld hegykoszorú, Alszik bennem ami szomorú. Állok, mint az Isten fenyője, Nem gondolok múltra, jövőre. Elcsituló kisgyerek szívemmel Békességet kötök a jelennel. Fejem fölött sasmadár kerengél. Te madár, ha értem lejönnél! Megtanítnál szárnyat bontani! Most kellene ament mondani. Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – A mi násznagyunk verse. Lagzink előtt a Násznagyunk jön Rigmusos, órjás harcsa-szájjal S egy fölpántlikázott kaszával. Szól a Násznagy: „már régi mátkák, Ideje őket összeadni Lekaszálni és megsiratni.” „Keresem az öröm-szüléket. Hol, merre vannak, merre látták? Keresem szivük régi vágyát.” Csönd van a lakodalmas házban, A vendégek csak isznak, esznek És […] Olvass tovább
Jöjjön Vörösmarty Mihály: Honszeretet verse. Szeresd hazádat és ne mondd: A néma szeretet Szűz mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett. Tégy érte mindent: éltedet, Ha kell, csekélybe vedd; De a hazát könnyelmüen Kockára ki ne tedd. S nem csak dicsőké a haza; A munkás pór, szegény, Bár észrevétlen, dolgozik A hon derűletén. Tűrj […] Olvass tovább
Jöjjön Füle Lajos: Lobogj, lobogj! írása. Lobogj, lobogj pünkösdi LÉLEK, Lángja minden szent szenvedélynek! Égesd ki a bűnt életünkből, s lelkünk is Veled repül föl. Olvass tovább
Nagy László – Balatonparton Balatonparton a nádi világban megbújtam egyszer s csuda szépet láttam bóbitás nádon nádi veréb fészket sás bokor alján kis vízicsibéket. Vad ruca moccant topogott a vízre barna liléit vízi útra vitte senki se látta csak magam csodáltam ott a víz partján még sokáig álltam. Játszott a nádas széllel és derűvel s […] Olvass tovább
Jöjjön Kányádi Sándor – Sárga kankalin verse. Fekete pohárban sárga kankalin. Sokasodnak a halottaim. Anyám volt az első sárga kankalin. Gyűlnek, egyre gyűlnek a halottaim. – Nem fér a pohárba már a kankalin. Olvass tovább
Tóth Juli – Óvodai búcsúzó A kezünkben virágcsokor, kis szívünkben szeretet. Megköszönjük, azt a sok jót, amit kaptunk tőletek. Óvónéni, jaj de sokszor Az öledbe vettél, Vigasztaltál, mikor sírtam, vagy velem nevettél. Meseország száz csodáját megmutattad szívesen, Nevelgettél, tanítgattál, türelemmel, kedvesen. Véget ér, most mese, játék, vár reánk az iskola! Óvónéni, Dadusnéni, nem feledünk el, […] Olvass tovább
Jöjjön Vajda János: Húsz év múlva verse. (Gina emlékkönyvébe) Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Körültem csillagmiriád Versenyt kacérkodik, ragyog, Fejemre szórja sugarát; Azért még föl nem olvadok. De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül – Mult ifjuság tündér taván […] Olvass tovább
A Nagyon fáj kötet címadó verse, a Gyömrői Edithez írott szerelmes versek egyik legjelentősebb darabja talán a leginkább alkalmas arra, hogy József Attila gyötrelmes szerelmi élményéről valló kései szerelmi líráját jellemezzük. A költő második pszichoanalitikus kezelése már jó ideje (1934 ősze óta) tartott, amikor az első Gyömrői Editnek írott, a Szép Szóban Egy pszichoanalitikus nőhöz, […] Olvass tovább