A versek oldala
Jöjjön Petőfi Sándor: Vasúton című verse. Tenger kéj veszen körűl, Közepében lelkem fürdik… A madár röpűlt csak eddig, Most az ember is röpűl! Nyílsebes gondolatunk, Késő indulánk utánad, De sarkantyúzd paripádat, Mert elérünk, elhagyunk! Hegy, fa, ház, ember, patak És ki tudja, még mi minden? Tűnedez föl szemeimben S oszlik el, mint köd-alak. A nap […] Olvass tovább
Weöres Sándor: Bohóc Állok az éjszakában, barátom Pieró, add kölcsön a tollad, nyelvemen egy szó. Citrom a hajam, dinnye a fejem, nyisd ki a kapudat, régen döngetem. Olvass tovább
Benedek Elek: Marci muzsikál Ül a mama székibe, Áll Marcika elibe, Másnak nem is hegedül, Csak mamának egyedül, Cini, cini, duru, duru! Cini, cini, muzsika, Húzzad, húzzad, Marcika, Told a vonót fölfelé, Most meg húzzad lefelé, Cini, cini, duru, duru! Istenem, de szépen szól! S csak abból a négy húrból! Húzzad tovább, Marcikám, Nem húzza […] Olvass tovább
Benedek Elek: Járok-kelek Járok-kelek a kertemben, Kertészolló a kezemben. Kedves fáim nézegetem, Ahol szükség, nyesegetem. Nézegetem szeretettel, Nyesegetem ügyelettel; Vigyázok ám, hogy ne fájjon, A nyesés javára váljon. Meg-megesik munka közben, Kezemből a vér kicsöppen; Nem törődöm a vércseppel: Tovább nyesek szeretettel. Itt is egy seb, ott is egy seb, Így még a munka édesebb. […] Olvass tovább
Babits Mihály: Őszi harangozó Az idén korán kilelt az ősz széltől ludbőrzik saraink puhája: siess harangozó! az alkony megelőz. Morc pityergős már az ég orcája mint gyermeké, ki mécset tör feléd, mert elveszett aranyos lapdája. A durva szél a fáknak levelét söpri, söpri, melankolikussan mint holmi durcás, duzzogó cseléd. Én nem tudom, hogy útam merre […] Olvass tovább
Jöjjön Pilinszky János: Aranymadár verse. Alszik a ház, az udvaron elnyújtózva a kocsinyom, kocsinyomban a gizgazok, szelíd halomban a homok. Szál jegenyék ezüstöskéken derengenek a holdsütésben. Csupán Mihály, feje a karján, nem alhatik nyomoru vackán, szólogatja egyre susogva, mintha tulajdon szíve volna, tulajdon szíve, szívverése, egy öreg diófa beszéde: „Ébredj, Mihály, a juhok mellől, emelkedj […] Olvass tovább
Íme Várnai Zseni: Vénasszonyok nyara verse. Várnai Zseni: Vénasszonyok nyara Talán egy kicsit magamról beszélek, mikor szívem e fényért lelkesül, végső sugára ez a nyár hevének, mielőtt még az alkony rám terül. Ez őszi nap a szőlő érlelője, s piruló alma issza melegét, e fénytől várok én is új erőre, magamba szívom forró delejét. Fáradt […] Olvass tovább
Weöres Sándor : Kocsi és vonat Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó-dobogás. Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás. Vajon hova fut a kocsi? Három falun át! Vajon hova fut a vonat? Völgyön, hegyen át! Zim, zim, megy a gép, megy a gép, fut a sinen a kerék, forog a kerék. Zum, zum, […] Olvass tovább
László Gyula: Tavaszköszöntő Fut a felhő fent az égen, tavaszi szél hajtja. Kizöldült a domb oldala, pelyhedzik a barka. Sürgönydróton fecskék ülnek, hazajött a gólya: ereszünknek, kéményünknek újra van lakója. Csiripelnek, kelepelnek, köszöntik a tájat: csöppnyi csermelyt, békás tavat, országúti fákat, pihenésre nincsen idő, javítják a fészket. Szalmaszálat gyűjtögetnek, s puha tollpihéket. Olvass tovább
Weöres Sándor: Áthallások – Vonzás Hosszú a virágfüzér, kéztől kézig ér, valamennyi kézen át kezdettől végig ér. Átléptünk a hegyen, fogjátok a füzért mindkét hegyoldalon. Lejtünk a tengeren, fogjátok a füzért mindkét partoldalon. Szállunk az égen át, a csillagok között, hosszú a virágfüzér kéztől kézig ér, valamennyi kézen át kezdettől végig ér Olvass tovább
Weöres Sándor: Jön a kocsi Jön a kocsi, most érkeztünk, jaj, de nagyon eltévedtünk, derekasan áztunk, fáztunk, no, de kicsit elnótáztunk. Jegenyefa ingó-bingó, rajta ül egy ázott holló, teregeti csapzott tollát, keserüli holló voltát. Olvass tovább
Petőfi Sándor – A hold elégiája Mért vagyok én a hold? isten, mit vétettem, Hogy a legnyomorúbb lénnyé tettél engem? Inkább volnék a föld utósó szolgája, Mint az égen az éj ragyogó királya, Inkább járnék ott lenn koldús bocskorában, Mint itt járok ezüstsarkantyús csizmában, Inkább színám lenn a csapszékek borszagát, Mint itt fönn a csillagvirágok […] Olvass tovább