Ajánljuk:

  • in

    Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól

    Jöjjön Ady Endre: Búcsú Siker-asszonytól verse. Nem kellek. Jól van. Jöjjön, aki kell. Lantot, hitet vígan szegre akasztok. Kicsit pirulok. Én és a Siker? Jöjjenek a tilinkós álparasztok, Jöjjenek a nyafogó ifju-vének, Jöjjenek a finom kultúrlegények. Nem is tudom, hogy mi történt velem, Hát sokat érne itt a győzelem? S én száz arcban is kínáltam […] Olvass tovább

  • in

    Aranyosi Ervin: A szeretet melege

    Aranyosi Ervin: A szeretet melege Hideg a hó, hideg a szél, – az öreg Tél erről mesél. – Hát hol találok meleget? – Hol melegít a szeretet? Vizsgáld meg hát a szívedet! Találsz-e benne hideget? Kiben a jóság lángja él, azt nem bántja a fagy, s a tél. Ne hagyd kihunyni sohasem, a lángot tápláld […] Olvass tovább

  • in

    Rab Zsuzsa: Kívüled élek

    Rab Zsuzsa: Kívüled élek Órák, napok jéghártyás ablaküvegét lehelgetem, hogy megláthassalak. Gyönyörű arcod tanulom utcán, sínek között, örök életveszélyben, nem tudom hova tartó villamosokon. Kívüled élek, olyan bátran, hogy abban már megláthatnád a vacogást, ha egyszer közelről szemügyre vennéd. De nem is ismersz. Én vagyok az, aki meg tudom szelidíteni szemöldököd egymást-maró kígyóit, aki nem […] Olvass tovább

  • in

    Rab Zsuzsa: Parafrázis

    Jöjjön Rab Zsuzsa: Parafrázis verse. Rab Zsuzsa: Parafrázis Nem szoktam, nem szoktam kalickában hálni, de szoktam, de szoktam szerte széjjel szállni. Valahol leszállni, magamra találni, mindent odaadni, tollam ragyogtatni. Szárnyammal rácsaim szálig lekaszálni, szoktam én, szoktam én földön is kószálni, százfelé osztatni, tollam szikráztatni. Nem is szikráztatni : halált halasztgatni. Szerelem, szerelem, jaj, velem mit […] Olvass tovább

  • in

    Rab Zsuzsa: LEHET

    Rab Zsuzsa: LEHET Hát még lehet? Mégis lehet? Lehet? Virágos isten küldött tégedet! Megint veled? veled, veled, veled? Az ócska sláger-dallam is nevet, sajnos, a vénkisasszony is nevet, mi tagadás, a bácsi is nevet nevet, nevet, hogy lehet, hogy veled, megint veled, hogy azértis, lehet, hogy tiporjuk vakon az éveket, külön-külön, mégis veled, veled, a […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – A fekete zongora

    Ady Endre – A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére, Ez a […] Olvass tovább

  • in

    Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz

    Jöjjön Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz verse. Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, S távolléted alatt kedvem miben lelem? Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökömre dűlök, […] Olvass tovább

  • in

    Szabó T. Anna: Hópihe

    Szabó T. Anna: Hópihe December van, ünnep-hónap: itt az ideje a hónak! Pár pihe is elég lenne, ide hullna tenyerembe. Rövid a fény, gyorsan halad, későn kel fel reggel a nap, paplanomba gömbölyödök, szuszmorászni, mint a sünök, burkolózni jó melegbe, fütyülni a fergetegre, akarva vagy nem akarva jót aludni betakarva. Úgy vágyódom csupa jóra, mint […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Betlehemes ének

    Juhász Gyula: Betlehemes ének Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt, kedves bambinó, Ó, emberek, gondoljatok ma rá: Hogy anyja az Úr szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor – Azokon a szép kék hegyeken túl

    Jöjjön Petőfi Sándor – Azokon a szép kék hegyeken túl verse. Azokon a szép kék hegyeken túl Fogsz te élni, kedvesem, ezentúl, Ott fogsz élni boldog férjed mellett, Kit boldoggá egyedűl szived tett; Napkeletről messzebb napkeletre Jössz velem, hogy mulathass kedvedre, Odaviszlek szép Erdélyországba, Láposvölgyi regényes magányba. Hiszem, hiszem, hogy vidáman élünk, Mert ott csak […] Olvass tovább

  • in

    Baka István: Őszi esőzés

    Baka István: Őszi esőzés Pálca-esők verik, ázik a puszta, duzzad az úton a sár; csörgedezik patakokban a lusta, szürke habú mocsok-ár. Ázik a gát, hasadozva leválik, ömlik a vízbe a part, ólom-esőkben a város elázik, nyirkos a házfal, a park. Koppan a földön a gesztenye gombja, – inge kinyílt, csupa rongy; vissza ki varrja a […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.