Ajánljuk:

  • in

    Básti Juli verset mond – Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? Básti Juli előadásában. A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindíg, mindíg játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfõre ülni, borból-vízbõl mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? A teljes verset ITT olvashatod el. Hallgassuk meg Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani? versét a színésznő előadásában. Olvass tovább

  • in

    Mensáros László verset mond – Tóth Árpád: Erdőszél

    Jöjjön Tóth Árpád: Erdőszél verse Mensáros László előadásában. Itt valaha Mátyás király Nézhette az estéli táj Kék fényében a megbuvó vad Nyomán felrebbenő rigókat. Azóta, hogy leáldozott Az a nap, itt mi változott? A szikla omlott pár vonalnyit, S a gyom, amely virít, meg elnyit, A dercefű s a fecskefű, Melyhez a kóbor kecske hű, […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (Előadja: Bessenyei Ferenc)

    Jöjjön Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet Bessenyei Ferenc előadásában. Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál, Mely elhagyott, üres szobában áll. Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut […] Olvass tovább

  • in

    Ruttkai Éva verset mond – Juhász Gyula: Szerelem?

    Íme Juhász Gyula: Szerelem? Ruttkai Éva előadásában. Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog És rajta túl derengő csillagok. Én nem tudom, mi ez, de édes ez, Egy pillantásod hogyha megkeres, Mint napsugár ha villan a tetőn, Holott borongón már az este jön. Én nem tudom, […] Olvass tovább

  • in

    Szabó Gyula verset mond – Balassi Bálint: Egy katonaének

    Jöjjön Balassi Bálint: Egy katonaének verse Szabó Gyula előadásában. Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó […] Olvass tovább

  • in ,

    Latinovits Zoltán verset mond – Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

    Jöjjön Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú verse. Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s […] Olvass tovább

  • in

    Hegedűs D. Géza verset mond – Nagy László: Anyakép

    Jöjjön Nagy László: Anyakép verse Hegedűs D. Géza előadásában. Könny nélkül váltam el tőle, sóhajtva nézett utánam. Még ölelt volna, még láttam, karját emelte. De a köd, november kölyke borult az anyai ölbe, édes helyemre. Jó volt már visszasajognom oda, hol erővel töltem, szülőm és elhagyott földem egy anyakép lett. Hevesen vettem magamba, emelték fönséges […] Olvass tovább

  • in

    Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez (Előadja: Lakatos István)

    Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez című verse Lakatos István előadásában. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; […] Olvass tovább

  • Jöjjön Arany János: Magányban című verse Rátóti Zoltán előadásában.
    in

    Rátóti Zoltán verset mond – Arany János: Magányban

    Jöjjön Arany János: Magányban című verse Rátóti Zoltán előadásában. Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató. Jön, jön… egy istenkéz sem tartja vissza… Mint […] Olvass tovább

  • in

    Törőcsik Mari verset mond – Pilinszky János – Aranykori töredék

    Varnus Xaver zenél, Törőcsik Mari verset mond – íme Pilinszky János – Aranykori töredék. U. E.-nek Öröm előzi, hirtelen öröm, ama szemérmes, szép anarchia! Nyitott a táj, zavartan is sima, a szélsikálta torlaszos tetőkre, a tenger kőre, háztetőre látni: az alkonyati rengeteg ragyog. Kimondhatatlan jól van, ami van. Minden tetőről látni a napot. A teljes […] Olvass tovább

  • in

    Stohl András szaval – Petőfi Sándor: Egy estém otthon

    Jöjjön Petőfi Sándor: Egy estém otthon verse Stohl András előadásában. Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.