Ebben a bejegyzésben nem csupán az ízek és textúrák harmonikus egyensúlyát fedezzük fel, hanem egy mélyebb, szinte lírai utazásra is elkalauzolunk benneteket, ahol a kókusz édes, buja világa és a versek szövegvilága különleges szimbiózisba kerül.
A kókusz, ez a távoli, egzotikus gyümölcs, melynek minden egyes részét felhasználják a világ számos konyhájában, nem csupán ételek és italok főszereplője lehet. Gondoltátok volna, hogy a kókusz inspiráló lehet a művészetek számára is? Bejegyzésünkben arra vállalkozunk, hogy összekötjük a kókusz ízének gazdagságát a szavak erejével, bemutatva, hogyan inspirálhatja ez a csodálatos termés a költészetet és a szépirodalmat.
Szóval, készüljetek fel egy olyan ínyenc utazásra, ahol a kókusz krémes állaga és édes íze a szavak ritmusával és mélységével fonódik össze. Fedezzük fel együtt, hogyan válik a kókusz nem csak az ízek, hanem a szavak ihletőjévé is, és hogyan teremthetünk általa egy olyan világot, ahol az érzékek és az érzelmek egyaránt megkapják méltó helyüket.
Hozzávalók:
450ml kókusztej
130g sűrű kókuszkrém
90g kókusz chips
75g kókuszliszt
70g Bio kakaómassza
60g szárított kókuszreszelék
55g olvasztott vaj
4 tojás
2 TK sütőpor
Vaníliarúd
+ Egész kávészemek Arabica
+ Bio kókuszolaj a forma zsírozásához
+ kókuszreszelék a forma behintéséhez
Elkészítés:
Előmelegítjük a sütőt 180˚C-ra. Egy tálban összemixeljük a tojásokat, kókusztejet, kókuszkrémet (ha pár napra a kókusztejet nyitva hagyjuk a hűtőben – krémessé sűrűsödik), őrölt vanília rudat, olvasztott vajat (82%) és a sütőport.
Ezután hozzáadjuk a kókusz chipset, kókuszreszeléket, a szétzúzott kakaómassza darabokat, és öntsük ki egy kb. 20 cm átmérőjű tortaformába. A formát kizsírozzuk kókuszvajjal és behintjük szárított kókuszreszelékkel. Süssük 50 percig!
Sütés után megkenjük protein kókuszvajjal, megszórjuk ceyloni fahéjjal és zúzott kávészemekkel.
Csak kihűlés után szeleteljük.
Jó étvágyat, jó verselést!
