in

József Attila – Kép a tükörben

Jöjjön József Attila – Kép a tükörben verse.

Hogyan volt, azt már nem tudom.
De mégis csak megláttam egyszer,
Bámultam rája nagy szemekkel.
Már régen volt, csak ezt tudom.

Néztem égve.
Arca, alakja tűztükörbe,
Szemembe rögződött örökre
S szivemre hajlott tündökölve.

Már régen volt. Nem is tudom.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Csukás István: Majd egyszer alád fekszem, világ

Tóth Árpád: Ott kint a télnek bús haragja…