Ady Endre versek
Nézzük az étlapot.
Jöjjenek az Ady Endre versek.
Még több
Ajánljuk:
-
in VERSEKAdy Endre: Október 6.
Jöjjön Ady Endre: Október 6. verse. Őszi napok mosolygása, őszi rózsa hervadása, őszi szélnek bús keserve egy-egy könny e szentelt helyre, hol megváltott- hősi áron – becsületet, dicsőséget az aradi tizenhárom. Az aradi Golgotára ráragyog a nap sugára, oda hull az őszi rózsa, hulló levél búcsú csókja: bánat sír a száraz ágon, ott alussza csendes […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Az Illés szekerén
Jöjjön Ady Endre: Az Illés szekerén verse. Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S ha megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég és Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Őrizem a szemed
Az Őrizem a szemed vers 1916 januárjában íródott, s a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ady Endre: Őrizem a szemed elemzés – Az Őrizem a szemed az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne, s nem a szerelmi szenvedély. – […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára
Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára Az Égből dühödt angyal dobolt Riadót a szomoru Földre, Legalább száz ifjú bomolt, Legalább száz csillag lehullott, Legalább száz párta omolt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. Kigyúladt öreg méhesünk, Legszebb csikónk a lábát törte, Álmomban élő volt a holt, Jó kutyánk, Burkus, elveszett S Mári szolgálónk, a néma, Hirtelen hars nótákat […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Üzenet egykori iskolámba
Ady Endre Üzenet egykori iskolámba Ady Endre verseket olvasnál könyvből? Érdemes ide benézni. Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba Június volt s ujjongtunk, nincs tovább, Most gyertek, szabad mellü örömök S pusztuljatok, bilincses iskolák. De elcsitult a jókedv-förgeteg S helyére ült a döbbent némaság: Köröttünk már az Élet csörtetett. Óh, ifjui, szent megjózanodás, Komoly, nagy fény, […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Párisban járt az ősz
Ady Endre: Párisban járt az ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Meg akarlak tartani
Ady Endre: Meg akarlak tartani Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva rajtam. Hóhérok az eleven vágyak, Átok a legszebb jelen is: […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Ifjú szívekben élek
Ady Endre: Ifjú szívekben élek Ifjú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű. Szent lázadások, vágyak s ifju hitek Örökös urának maradni: Nem adatik meg ez mindenkinek, Csak aki véres, igaz életű. Igen, én élni s hóditani fogok Egy fájdalmas, nagy élet jussán, Nem ér […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Héja-nász az avaron
Ady Endre: Héja-nász az avaron Útra kelünk. Megyünk az Őszbe, Vijjogva, sírva, kergetőzve, Két lankadt szárnyú héja-madár. Új rablói vannak a Nyárnak, Csattognak az új héja-szárnyak, Dúlnak a csókos ütközetek. Szállunk a Nyárból, űzve szállunk, Valahol az Őszben megállunk, Fölborzolt tollal, szerelmesen. Ez az utolsó nászunk nékünk: Egymás husába beletépünk S lehullunk az őszi avaron. […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre – A fekete zongora
Ady Endre – A fekete zongora Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora. Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére, Ez a […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: A grófi szérűn
Ady Endre: A grófi szérűn Nyár-éjszakán a grófi szérün Reccsen a deszka-palánk S asztag-városban pirosan Mordul az égre a láng. Éjféli hajnal, szörnyű fény ez, Nincs párja, napja, neve. Fut, reszket a riadt mezőn Az égő élet heve. Koldus, rossz álmú zsellér ébred, Lompos, bús kutya csahol. Az egész táj vad fájdalom. S a gróf […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre: Májusi zápor után
Jöjjön Ady Endre: Májusi zápor után verse. Nagymessziről ködölt a Bükk, Gőzölt a sík, áradt az Ér S fáradt testemben hirtelen Ott, a záporverte mezőn Piros dalra gyujtott a vér, Piros dalra gyujtott a vér. Szinte sercent, hogy nőtt a fű, Zengett a fény, tüzelt a Nap, Szökkent a lomb, virult a Föld, Táncolt a […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.