Ajánljuk:

  • in

    Ady Endre: Az anyám és én

    Jöjjön Ady Endre: Az anyám és én verse. Sötét haja szikrákat szórt, Dió-szeme lángban égett, Csípője ringott, a büszke Kreol-arca vakított. Szeme, vágya, eper-ajka, Szíve, csókja mindig könnyes. Ilyen volt a legszebb asszony, Az én fiatal anyám. Csak azért volt ő olyan szép, Hogy ő engem megteremjen, Hogy ő engem megfoganjon S aztán jöjjön a […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Őrizem a szemed

    Az Őrizem a szemed vers 1916 januárjában íródott, s a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ady Endre: Őrizem a szemed elemzés – Az Őrizem a szemed az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne, s nem a szerelmi szenvedély. – […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Párisban járt az ősz

    Jöjjön Ady Endre: Párisban járt az ősz verse. Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Hervadáskor

    Jöjjön Ady Endre: Hervadáskor verse. Hervadáskor, pusztuláskor, Novemberi dérhulláskor Tinálatok, lent a kertben Ránk hullott a falevél. Az öreg fa hervadt lombja Mintha nékünk szólott volna, Mintha minket intett volna: Vigyázzatok, jön a tél! Hervadáskor, pusztuláskor, Novemberi dérhulláskor, Visszasír a lelkem hozzád, Szép szerelmem, kedvesem. Mintha ott a kertben lennék. Száll a levél, száll az […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Add nekem a szemeidet

    Jöjjön Ady Endre: Add nekem a szemeidet verse. Ady Endre: Add nekem a szemeidet Add nekem a te szemeidet, Hogy vénülő arcomba ássam, Hogy én magam pompásnak lássam. Add nekem a te szemeidet, Kék látásod, mely mindig épít, Mindig irgalmaz, mindig szépít. Add nekem a te szemeidet, Amelyek ölnek, égnek, vágynak, Amelyek engem szépnek látnak. […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Halottak napján

    Jöjjön Ady Endre: Halottak napján verse. Halottja van mindannyiunknak, hisz percről-percre temetünk, vesztett remény mindenik percünk és gyászmenet az életünk. Sírhantolunk, gyászolunk mindig, temetkező szolgák vagyunk! – Dobjuk el a tettető álcát: ma gyásznap van, ma sírhatunk! Annyi nyomor, annyi szenny, vétek undorít meg e sárgolyón… Hulló levélt hányszor feledtet a megváltó, a gyilkos ón!… […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Minden csak volt

    Jöjjön Ady Endre: Minden csak volt. Minden csak volt Minden csak volt: ma nincs semmi. Lenni? Kell az ördögnek ma: – lenni. Minden csak volt, ma nincs semmi. Bilincselten, rabon, zártan Vártam S bús vagyok a mártírságban: Nem ezt vártam rabon, zártan. Vártam jó emberesebbet, Szebbet S hű életem mindig messzebb, Hogy kapjon emberesebbet. Köszönjük, […] Olvass tovább

  • Jöjjön Ady Endre: Álmok után verse.
    in

    Ady Endre: Álmok után

    Jöjjön Ady Endre: Álmok után verse. Gyermek vagyok. Temetőben Tarka szárnyú pillangókat kergetek, Átrohanok könnyű szívvel Sok besüppedt, elfelejtett sír felett. Gyermek vagyok. Megfürösztöm A ragyogó napsugárban lelkemet, Nem látom a hervasztó őszt, Csak a fényes, napsugáros életet. Gyermek vagyok, kinek lelkén Minden napfény, minden sugár átragyog, Eltemetek, elfelejtek Minden sebet, minden régi bánatot. Gyermek-szívvel […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Tűnnek a lyányok

    Jöjjön Ady Endre: Tűnnek a lyányok verse. Be szép a város s kinálkozók, Kiket már nem kivánok: Legendás Mult, Jelen és Jövő S a lyányok. Be szép minden, ami idegen S már csak szememmel látok: Pénz, alkalom, siker és derü S a lyányok. Be szép a vágy, aki elfutott S be szép, hogy már nem […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – Szeretném, ha szeretnének

    Jöjjön Ady Endre – Szeretném, ha szeretnének verse. Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Az őszi rózsák

    Jöjjön Ady Endre: Az őszi rózsák verse. Proletár-lyányok: dér-esettek, Mágnás-parkokban őszi rózsák. Hogyha nem szeretnek, lakolnak S lakolnak, hogyha már szerettek. Ha sok az álmuk, fonnyadoznak, Hogyha kevés, kidobják őket. Krizántém helyett pótvirágok Gomblyukában a gazdagoknak. Őszi rózsák: proletár-lyányok, Irisz is volt hamupipőke, S pórvirág volt a krizántém is. Lesztek ti még csodavirágok. Köszönjük, hogy […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – Az alvó csók-palota

    Jöjjön Ady Endre – Az alvó csók-palota verse. Halálon innen, Életen túl, Csak férfi-ember juthat oda, Csak szomorú hím juthat oda, Ködben, homályban alszik, alszik A csók-palota. Ezer szobában ezer asszony, Fehér, szép asszony várva piheg, Forró, nagy asszony várva piheg S mint tűzharang, úgy csendül, úgy kong, Úgy ver a szived. Ajtót ajtóra lopva […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.