Ajánljuk:

  • in

    Ady Endre: A Halál rokona

    Jöjjön Ady Endre: A Halál rokona verse. Én a Halál rokona vagyok, Szeretem a tűnő szerelmet, Szeretem megcsókolni azt, Aki elmegy. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket. Szeretem a szomorú órák Kisértetes, intő hivását, A nagy Halál, a szent Halál Játszi mását. Szeretem az elutazókat, Sírókat és […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Levél a sorsomhoz

    Jöjjön Ady Endre: Levél a sorsomhoz verse. Gyűlöllek, vágylak S hévvel kivánlak Sorsom: hogy: teljesedj be végre S mert csupa bánat, Ha durcásan nézek az Égre. Az Eget, várón, Vissza-csinálón, Sorsom, hogy teljesedj, be várlak, Kicsit megállón, De jöjj, már jöjj, mert híven várlak. Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A te melegséged

    Ady Endre: A te melegséged Miért próbál kép vagy szobor Lelkemből kilopni téged? Elevenek vagy hidegek: Ki tudja nekem adni még A te egyetlen melegséged? Minden csókomban meghalok S ajkaidon kelek újra, Asszony-szirokkó száz jöhet: Sorvasztó, édes melegét Énreám már hiába fujja. Halottak és elevenek Hiába hűtnének téged, Nincs más meleg, mint a tied. Ki […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Őrizem a szemed

    Az Őrizem a szemed vers 1916 januárjában íródott, s a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban. Ady Endre: Őrizem a szemed elemzés – Az Őrizem a szemed az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne, s nem a szerelmi szenvedély. – […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet

    Jöjjön Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet verse. Törjön százegyszer százszor-tört varázs: Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor, Ha hitted, hogy még mindig tartalak S hitted, hogy kell még elbocsáttatás. Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd Feledésemnek gazdag úr-palástját. Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is, Vedd magadra, mert sajnálom magunkat, Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért, Alázásodért, nem tudom, miért, […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Kacag a föld

    Jöjjön Ady Endre: Kacag a föld verse. Nagyot kacag tavaszkor a Föld, Ha kitelelt, földetlen gazdák, Gazdagok gazdái, magyarok, Ekéiket beleakasztják. Nagyot kacag tavaszkor a Föld, Nagyúrtól, paptól így tanulta: Milyen jó bolond is a paraszt, Új tavaszkor robotol újra. Nagyot kacag tavaszkor a Föld: Ezer úrnak kell a kincs télre S ezer éve ezért […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A befalazott diák

    Jöjjön Ady Endre: A befalazott diák verse. Valahol, Erdély ősi szögében Titkos, nagy kőház. Ósdi, mállott. Alatta mélyen, Bús boltok alatt süket falak Őriznek egy diákot. Század kialszik s új század lobban: A diák ott vár elfeledten, Befalazottan. Lelke babona s árnyak hona, De ő vár, meg se rebben. Valami Nagyúr dobta le hajdan. Tán […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre

    Jöjjön Ady Endre – Nézz, drágám, kincseimre verse. Nézz, Drágám, kincseimre, Lázáros, szomorú nincseimre, Nézz egy hű, igaz élet sorsára S őszülő tincseimre. Nem mentem erre-arra, Búsan büszke voltam a magyarra S ezért is, hajh, sokszor kerültem Sok hajhra, jajra, bajra. Jó voltam szerelemben: Egy Isten sem gondolhatná szebben, Ahogy én gyermekül elgondoltam S nézz […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Álmok után

    Jöjjön Ady Endre: Álmok után verse. Gyermek vagyok. Temetőben Tarka szárnyú pillangókat kergetek, Átrohanok könnyű szívvel Sok besüppedt, elfelejtett sír felett. Gyermek vagyok. Megfürösztöm A ragyogó napsugárban lelkemet, Nem látom a hervasztó őszt, Csak a fényes, napsugáros életet. Gyermek vagyok, kinek lelkén Minden napfény, minden sugár átragyog, Eltemetek, elfelejtek Minden sebet, minden régi bánatot. Gyermek-szívvel […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Párisban járt az ősz

    Ady Endre: Párisban járt az ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Májusi zápor után

    Jöjjön Ady Endre: Májusi zápor után verse. Nagymessziről ködölt a Bükk, Gőzölt a sík, áradt az Ér S fáradt testemben hirtelen Ott, a záporverte mezőn Piros dalra gyujtott a vér, Piros dalra gyujtott a vér. Szinte sercent, hogy nőtt a fű, Zengett a fény, tüzelt a Nap, Szökkent a lomb, virult a Föld, Táncolt a […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Zsóka búcsúzója

    Jöjjön Ady Endre: Zsóka búcsúzója költeménye. Akihez szólott a legelső nóta: Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka… Még kurta szoknyás lány volt egy pár éve És nemsokára a más felesége… Így van megírva pár rövidke sorba’, Mintha ez olyan természetes volna. Az a reporter mit tudta, hogy ebbe’ Egy kész regény van végleg eltemetve, Bevégzett regény, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.