Ajánljuk:

  • in

    Baranyi Ferenc: Csöndtelenül

    Jöjjön Baranyi Ferenc: Csöndtelenül verse. A “törvénytelen” szeretők nem fordítják fény felé az arcuk, mosolyuk is árnyákba rejtett s kétszer sötétebb a haragjuk. Szeretni kölcsönágyra járnak diszkrét csörgésű kulcscsomóval egymás mezítlen melegéhez szorongva érnek, mint a tolvaj. Nem ismerik a gondtalan nász fegyelmezetlen őrülését, neszekre függesztett figyelmük rándulni kész akár a vészfék. Nem bújnak össze […] Olvass tovább

  • in

    Baranyi Ferenc: Elmentél tőlem…

    Jöjjön Baranyi Ferenc: Elmentél tőlem…verse. Elmentél tőlem kedves, S én csak hagytam, hogy menj is csak el. Hiába lett volna minden, Ki menni akar… – hagyni kell. Ha megkérdezné tőlem most valaki, Hogy mit jelentsz nekem, Egy pillanatra zavarba jönnék, S nem tudnék szólni hirtelen. Csak nagysokára mondanám, Hogy semmiség… egy múló szerelem. S nem is vennék […] Olvass tovább

  • in

    Baranyi Ferenc – Utóirat az evangéliumhoz

    Jöjjön Baranyi Ferenc Utóirat az evangéliumhoz verse. Mondád, Uram, hogy ELVÉGEZTETETT – és ez vala egyetlen tévedésed, Te betöltötted küldetésedet s mennybe mentél, ránk hagyva az egészet. A megváltás nem egyszeri kudarc, de folyamatos megfeszíttetés, mely – ha tömegesen csődöt mond a harc – elaprózott ellenpéldákkal érvel. Utódod nálunk is akadt elég, ki tüzes trónuson, […] Olvass tovább