Ajánljuk:

  • in

    Négy kevésbé ismert csodaszép magyar szerelmes vers

    Válogatott versek sorozatunkban most négy kevésbé ismert csodaszép magyar szerelmes verset hoztunk. Csoóri Sándor: Ekkora szerelem előtt Ekkora szerelem előtt egész testemmel becsukódom. Elalszom, mint idegbeteg, kivel máklevet itattak; a lábam kő, a fejem ólom. Klikk a teljes versért Dsida Jenő: Szerelmes ajándék Vers helyett szivesen szőnék ma lompos szőnyeget puha gyapjúból szobádba, pompás Perzsia […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: ADD VISSZA URAM…!

    Dsida Jenő: ADD VISSZA URAM…! Jóságodban Uram sosem kételkedtem, minden új útamra Benned bízva léptem. Büntető kezedet szótalan fogadtam s ha örömet adtál, érte hálás voltam, Uram én a bűntől messzire futottam, eddig még, úgy érzem, a Tied maradtam. De ha bánatot adsz, ne bocsásd el kezem, magamban az utam folytatni nem merem. Úgy érzem […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: SZERETNÉK

    Dsida Jenő: SZERETNÉK Szeretnék: kimenni messze, a víz partjára s a lemenő nappal szembenézve nekidőlni egy fának. Hetenként többször. A fejemet is hátravetve hallgatni a halk szúnyogdongást, meg a zsongó, csobogó vizet, mikor beszél a Csenddel. Úgy maradni, míg feljönnek a csillagok és simogató ezüst fényüket fejemre hintik. …Először egy napig maradni ott azután két […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Az én kérésem

    Dsida Jenő: Az én kérésem Az ábrándok, mik itt élnek szívemben, Immár tudom, hogy nem maradnak itt, Minden, ami szép, gyorsan tovalebben, – Az élet erre lassan megtanít. Mert mi az élet? Percek rohanása; Fagyos viharként száguld mindenik, Mögöttük sír a kertek pusztulása, S a rózsabokrot földig letörik. Illatos szirmok, zöldelő levélkék!… A vihar szárnyán […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Naplemente

    Dsida Jenő: Naplemente Mi ez a furcsa, vézna sípszó? Ez a selyemlágy, kék zene? A nap, a nap, a zuhanó nap mintha aranyat vérzene. Völgyet szerettem, hegyre másztam. Kértem, hogy isteni kegyek mossanak bússá és szeliddé. Vajjon most már hová megyek? Fáj az éhség s a jóllakottság, mar az ital, a szomju csíp. Zokog a […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: A sötétség verse

    Dsida Jenő: A sötétség verse Ó, virrasztások évszaka! Vastagon fog a tinta, zordul. A rozsdalevű éjszaka már hatkor a kertekre csordul: reves fák nyirka folydogál, s te arra gondolsz: mennyi éved van hátra még? Jaj meg-megáll a láb, mert fél, hogy sírba téved. …Mondd, kissé mártottál-e már hófehér cukrot barna lébe, egy feketekávés pohár keserű, […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Nagycsütörtökön

    Dsida Jenő: Nagycsütörtökön A szél suhogva borzong az olajfa-lombokon. A kanyargós úton, által az erdőn tömöttsorú fáklyások jönnek. Testemet ételül adtam, véremet italul adtam, könnyel mostam meg lábaitokat; Mégis egyedül maradtam. Hajnal-derengés borzong a sötét lombokon. Judás után, által az erdőn sátánarcú fáklyások jönnek. Testvéreim, tanítványaim! Égignyúló kemény kereszten holnap megölnek engem! És ti alusztok, […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő – Ősz a sétatéren

    Jöjjön Dsida Jenő – Ősz a sétatéren verse. Szemem falán kívül is, belül is ez a kietlen őszi tájkép: sétatér. Azok az emberek, akik most hangosan beszélve haladnak előttem, rögtön eltűnnek a fák közt, az a nő, aki mellettem ül a padon, mindjárt meghal, feje félrebillen, szeme kiszárad, húsa lehull. Milyen egyedül leszek! A lombok […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Hálaadás

    Jöjjön Dsida Jenő: Hálaadás verse. Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel. Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad. Köszönöm, Istenem az édesanyámat. Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve. Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban – […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Karácsonyi utazás

    Jöjjön Dsida Jenő: Karácsonyi utazás verse. Készülődés Karácsony közeleg. Én állok itt az ablakom előtt nézem a halkan pihéző havat s egy kis bokrétás, száradó fenyőt törögetek. Ma szívem is van, Meg-megdobban a kabátom alatt és csilingeli ezer kicsi csengő: Karácsony közeleg! Karácsony közeleg! Utban Csodálkozol: Te balga kis fiu, ma olyan vígnak látszol!… Csillapáros […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő: Nagycsütörtök

    Jöjjön Dsida Jenő: Nagycsütörtök verse. Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő – Itt van a szép karácsony

    Jöjjön Dsida Jenő – Itt van a szép karácsony verse. Itt van a szép, víg karácsony, Élünk dión, friss kalácson: mennyi finom csemege! Kicsi szíved remeg-e? Karácsonyfa minden ága csillog-villog: csupa drága, szép mennyei üzenet: Kis Jézuska született. Jó gyermekek mind örülnek, kályha mellett körben ülnek, aranymese, áhítat minden szívet átitat. Pásztorjátszók be-bejönnek és kántálva […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.