József Attila versek
József Attila versek
József Attila versekJózsef Attila XX. századi költő, gondolkodó versei egy oldalon.
Ajánljuk:
-
in VERSEKJózsef Attila: Tedd a kezed
Jöjjön József Attila: Tedd a kezed verse. Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. Úgy szeress, mint ha jó volna, mintha szívem szíved volna. Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila: Március
Jöjjön József Attila: Március verse. Langy, permeteg eső szemerkél, új búza pelyhe ütközik. Kéményre gólya s a levert tél jeges csúcsokra költözik. Zöld robbanásokkal kitört a kikeleti víg erőszak. Asztalos műhelye előtt remény legyint meg, friss fenyőszag…” Olvass tovább
-
in VERSEK
József Attila – Eszmélet
Jöjjön József Attila – Eszmélet verse. 1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. 2 Kék, piros, sárga, összekent képeket láttam álmaimban és úgy éreztem, ez a […] Olvass tovább
-
in VERSEK
József Attila – Egyedül
Jöjjön József Attila – Egyedül című verse. Egyedül fogok én állni a világon. Egyedül, egyedül, nem lesz soha párom. Nem lesz soha párom, aki vigasztaljon, Aki szenvedésben csókot csókra adjon. Csókot csókra adjon s aki hű, nem álnok, Aki büszke arra, hogy mellette állok. Aki míg én alszom őrködik könnyezve, És, ha ébren vagyok, kacagó […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila – Altató
Alkalmi vers, melynek megírására barátja, a Reménytelenül című versét megzenésítő Ottó Ferenc kérte föl (unokaöccse, Gellér Balázs első születésnapja alkalmából). Bár az Altató 1935 februárjában született, csak a Szép Szó 1938-as József Attila-emlékszámában jelent meg először. Leginkább szembetűnő sajátossága a versnek csodálatos gyengédsége. A „hivatkozások” felsorolásának monotóniáját azzal ellensúlyozza, hogy nemcsak megszemélyesíti a tárgyakat, hanem […] Olvass tovább
-
in VERSEK
József Attila: Kései sirató
Jöjjön József Attila Kései sirató verse. József Attila: Kései sirató Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila: Csókkérés tavasszal
József Attila: Csókkérés tavasszal Márta, hajad, Bronz-ajakad Kéri s lázad a vágyam Illatozó Vészt okozó Csókba lehelni be lágyan. Megremegő, Hű szerető Karban ölelni igézve, Édes ölön, Rózsatövön Szép szemeket megidézve. Retten a lomb, Zöldel a domb – Arra szaladnánk ketten, Reppen a szél, Csókra beszél, Dalra kel önfeledetten, Véle dalol Itt valahol Szív-körülöttem a […] Olvass tovább
-
in VERSEK
József Attila – Nagyon fáj
A Nagyon fáj kötet címadó verse, a Gyömrői Edithez írott szerelmes versek egyik legjelentősebb darabja talán a leginkább alkalmas arra, hogy József Attila gyötrelmes szerelmi élményéről valló kései szerelmi líráját jellemezzük. A költő második pszichoanalitikus kezelése már jó ideje (1934 ősze óta) tartott, amikor az első Gyömrői Editnek írott, a Szép Szóban Egy pszichoanalitikus nőhöz, […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila – Mama
Jöjjön József Attila – Mama című verse. József Attila Mama költeménye vallomás, mely a gyermekkort idézi fel A versnek három szereplője van. A felnőtt férfi, akinek az elhunyt édesanyja alakja idéződik fel, a múltból felbukkanó gyermeki én és a mama, akinek egykori nehéz munkáját, a mosást és teregetést mutatja be a vers. A műben megjelenik […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila: Gyöngysor
Jöjjön József Attila: Gyöngysor verse. Szonett, te drágakő, te antik Gyöngysor, Reá akasztlak ím, Hűsen pihenj le vállain, De fujtsd nyakát, ha dús brigantik Orzó szavára hangja hallik S nagy átkot mondj, ha bántja kín, Őrködj okosan álmain S tüzelj, ha könnyű könnye zajlik. De meg ne mondd, hogy érte sírok, – Szavadnak akkor úgyse […] Olvass tovább
-
in VERSEK
József Attila: Óda
Jöjjön József Attila: Óda verse. 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz – idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. Nézem a hegyek sörényét – homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy […] Olvass tovább
-
in VERSEKJózsef Attila: Judit
Jöjjön József Attila: Judit verse. Fosztja az ősz a fákat, hüvösödik már, be kell gyújtani. Lecipeled a kályhát, egyedül hozod, mint a hajdani hidegek idejében, még mikor, kedves, nem öleltelek, mikor nem civakodtam s nem éreztem, hogy nem vagyok veled. Némább a hosszabb éjjel, nagyobb a világ s félelmetesebb. Ha varrsz, se varrhatod meg közös […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.