Ajánljuk:

  • in

    József Attila: A Dunánál

    Jöjjön József Attila: A Dunánál verse. 1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna. Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, […] Olvass tovább

  • in

    Szabó Gyula verset mond – József Attila – Altató

    Jöjjön József Attila – Altató című verse Szabó Gyula előadásában. Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét – aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, velealszik a zümmögés – aludj el szépen, kis Balázs. A teljes verset ITT találod. Olvass tovább

  • in

    József Attila: Csókkérés tavasszal

    József Attila: Csókkérés tavasszal Márta, hajad, Bronz-ajakad Kéri s lázad a vágyam Illatozó Vészt okozó Csókba lehelni be lágyan. Megremegő, Hű szerető Karban ölelni igézve, Édes ölön, Rózsatövön Szép szemeket megidézve. Retten a lomb, Zöldel a domb – Arra szaladnánk ketten, Reppen a szél, Csókra beszél, Dalra kel önfeledetten, Véle dalol Itt valahol Szív-körülöttem a […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Szegényember szeretője

    Jöjjön József Attila – Szegényember szeretője verse. Világ van a szegényember vállán, Istent emelt mindig másik vállán. Dühödne meg okosan egyszerre, Mindakettőt ledobná egyszerre. Szegényember sose kér kalácsot, Szegényember sose kap kalácsot. Kis kenyérrel, nagyon feketével, Fehér lelkét őrzi feketével. Szegényember sója is ízetlen, Szegényember kedve is ízetlen. Eladó kis holmija vetetlen S ha van […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – A halálról

    Jöjjön József Attila – A halálról verse. Vas-öltönyben előttem áll A szomorú, néma halál. Hideg csókja Nem izgatja Sóhajtó kebelem. Dörrenés s nem él az élet, Futó ábránd, a multé lett. Nem marasztja, Már eladta Hevítő szerelem. Előttem áll s torkon ragad! – Életmentő hát nem akad? – Tovább nem vár, S én? – megyek […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Kép a tükörben

    Jöjjön József Attila – Kép a tükörben verse. Hogyan volt, azt már nem tudom. De mégis csak megláttam egyszer, Bámultam rája nagy szemekkel. Már régen volt, csak ezt tudom. Néztem égve. Arca, alakja tűztükörbe, Szemembe rögződött örökre S szivemre hajlott tündökölve. Már régen volt. Nem is tudom. Olvass tovább

  • in

    József Attila: Az árnyékok

    Jöjjön József Attila: Az árnyékok verse. Az árnyékok kinyúlanak, a csillagok kigyúlanak, föllobognak a lángok s megbonthatatlan rend szerint, mint űrben égitest, kering a lelkemben hiányod. Mint tenger, reng az éjszaka, növényi szenvedély szaga fojtja szoruló mellem. Végy ki e mélyből engemet, fogd ki a kéjt, meritsd szemed hálóját mélyre bennem. Olvass tovább

  • in

    József Attila: A szolnoki hídon

    Jöjjön József Attila: A szolnoki hídon verse. Az érc-oroszlán üstökét csóválva riadtan reng a halál-színpadon. A Halál lesi, tárt karokkal várja, hogy Úr legyen a sápadt arcokon. Tenyérnyi hely s a vigyorgó, kapzsi Vég orcájába sápad belé arcod. Alattad a Rém, felül büntető Ég – gyáva Ember! – Neked üzen harcot. A Hold is kacag […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Anya

    József Attila: Anya Az őszi eső szürke kontya arcomba lóg zilálva, bontva. Harmadik napja sírja, mondja, mint tébolyult anya motyogja – mert csecsre vágyom – rám meredve: Reátaláltam gyermekemre, aludj el, édes kedvesem, te, csitt, csitt, kicsikém, tente, tente… Olvass tovább

  • in

    József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat

    Jöjjön József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat verse. Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat. Légy, ami lennél: férfi. A fű kinő utánad. A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed. Hogy bizonyság vagy erre, legalább azt köszönjed. Ne vádolj, ne fogadkozz, ne légy komisz magadhoz, ne hódolj és ne hódits, ne […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Klárisok

    Jöjjön József Attila Klárisok verse. Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. Olvass tovább

  • in

    József Attila: Nyári délután a szobában

    Jöjjön József Attila: Nyári délután a szobában verse. Fuldoklik már a széternyedt szoba. A polituros asztal és a székek Vén arca kéksötét homályba réved. Vár rám a lépcső villogó foga. De lenn a fürdő-strandon, a Dunán, Piroscsíkos, vizes trikók feszülnek. – Jó ára van a könnyü tüllnek, A friss szél futkos fodrai után. Nem volna […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.