Ajánljuk:

  • in

    Ezeket érdemes elolvasni! Juhász Gyula 5 remek verse

    Ezeket érdemes elolvasni! Juhász Gyula 5 remek verse. Önarckép Ez elfáradt fej mélyen meghajol már A sors előtt, mert mindig jó a sors, Ezt vallja Zrinyi és így zsong a zsoltár, Szívem, te lázadó vagy s most lakolsz! De a világi urak és hatalmak Nem látták soha görnyedten e főt, Mely könnyes szemmel és dalos […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: De profundis

    Jöjjön Juhász Gyula: De profundis verse. A mélyből jöttem. Vár rám a magas, A diadalmas, a tűzsugaras. A mélyből jöttem, az égbe török, Vár rám az élet, a boldog, örök. A mélyből jöttem. Ott minden sötét, Orr örököltem gyászok örökét. A mélyből jöttem. Ott fojtó a lég, Mindig sötéten, egyedül valék. A mélyből jöttem árván, szomorún, […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula – A kis Tisza hídján

    Jöjjön Juhász Gyula A kis Tisza hídján verse. A kis Tiszán át karcsú híd vezet, Borongva állok a zöld víz felett, Mely szilaj ifjúsággal, boldogan, A mármarosi bércről most rohan. Előtte az út hosszú és szabad, Új tájon várja az új pillanat, Kitárul előtte a végtelen, Öleli büszkén és szerelmesen! A hídon bús, kaftános raj […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Meunier

    Jöjjön Juhász Gyula: Meunier verse. Mester, szíved, mely mély volt, mint a tárnák, Melyek arany- s szén-kincsüket kitárják, Mester, szíved, mely ős tüzekben égett S aranyba vonta e tarolt vidéket, Mit érezett, mikor az égi lázban, – Amelyben annyi gyönyör s annyi gyász van – Egy-egy titáni, bús munkást kiformált És minden vergődésből egy szobor […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Szögedi intérieur

    Jöjjön Juhász Gyula: Szögedi intérieur verse. Pirosló abrosz, friss szalonna, Búbos kemence, jó meleg, Pár kurta rőf a szoba hossza, Megférnek a jó emberek. Nagy ágy fölött a házi áldás, Arany rámában a király, Künn kora tavasz szele lármáz, Benn enyhe, renyhe félhomály. Fölenged itten kósza szívem S kakukkos óraként ketyeg, Be jó a csönd, […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Megyünk a völgybe…

    Jöjjön Juhász Gyula: Megyünk a völgybe… verse. Lassan megyünk a völgybe lefele, Hull ránk a nyári áldás levele, Ma nyári zöld, holnap őszi arany, A csúcsokon már tél barnája van. Lassan megyünk a völgybe lefele. Ó csak menjünk a völgybe lefele, Jöjjön – hisz ő jön – álmaink tele. Ott lenn virágtalan bár a határ, […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Ódon ballada

    Jöjjön Juhász Gyula: Ódon ballada verse. A kocsma pállott, kék ködében Lócán ül Villon és dalol, Veszett láng villog a szemében S visszás hang kél a húr alól: “Múlandó minden e vidéken, Elrothad mind, ki szép, ki jó. Szeme agát volt, haja ében, Most alszik az Úr békéjében, Fehér sír fekete éjében. De hol van […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Ősöm

    Jöjjön Juhász Gyula: Ősöm verse. Valami igric volt az ősöm A nagy keleti pusztaságon, Valami kóbor, szabad igric, Ki élt nótázón, napimádón. Valami igric volt az ősöm. A nagy keleti pusztaságnak Mélázó lelke bennem él még, Messzeségbe csapongó lelke, Ragyogó dele bennem él még A nagy keleti pusztaságnak. Az én bús vándordaru lelkem Itthagyja gyakran […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula – Édesanyám

    Jöjjön Juhász Gyula Édesanyám verse. Ha lesz dicsőség, mely fejemre fonja A martíromság büszke pálmaágát, Ha ünnepelnek s megszeret az élet, Míg a nem ismert mámor üdve jár át: Fölvillanó szemekkel én csupán csak Téged kereslek, szenvedő madonna, Bús özvegységnek áldott hordozója, Anyám, fölnézek a te homlokodra, Hol a dicsőség koszorúja helyett Nehéz robotnak ráncait találom, […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Éjszaka

    Jöjjön Juhász Gyula Éjszaka verse. Ki a homályba bevilágolsz, Sivatagban vezetve lángolsz, Ki a ködön túl élsz az égben, Ragyogj fölöttem minden éjen! Az árnyak titkosan közelgnek, Kétsége megnő a szívemnek, Mint a homály, miként az éjjel, Te űzd fényeddel szanaszéjjel! Az égen csillagok lobognak Visszfényei örök napodnak. Szívemben is – mint csillag égen, A […] Olvass tovább

  • in

    Juhász Gyula: Dal a rózsákról

    Jöjjön Juhász Gyula: Dal a rózsákról verse. Most siratom az én ifjúságom, Mikor minden virul a határon, Mikor nyílik boldogan mosolygva Nyári rózsa, piros nyári rózsa. Tizenhat év fényével szívemben A mosolygó őszről énekeltem, De akkor még nekem is nyílt volna Nyári rózsa, piros nyári rózsa. Beköszöntött már a lelkem ősze, A bú néki régi […] Olvass tovább

  • in

    Ezt érdemes elolvasni! A nap Juhász Gyula verse

    A nap Juhász Gyula verse rovatunkban, minden nap más és más költeményt ajánlunk a népszerű költőtől. Jöjjön a mai ajánlatunk. Figyelem! Rovatunk naponta frissül, tehát érdemes visszatérni később is. Jó szórakozást kívánunk Juhász Gyula soraihoz! Éjszaka Ki a homályba bevilágolsz, Sivatagban vezetve lángolsz, Ki a ködön túl élsz az égben, Ragyogj fölöttem minden éjen! Az árnyak titkosan közelgnek, Kétsége […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.