Ajánljuk:

  • in ,

    Koncz Zsuzsa verselőadása – Karinthy Frigyes: Előszó

    Jöjjön Karinthy Frigyes: Előszó című verse Koncz Zsuzsa előadásában. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülöm, mindnyájotoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy megy egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban,  A teljes versért KLIKK. Olvass tovább

  • in

    Karinthy Frigyes: Pitypang

    Jöjjön Karinthy Frigyes: Pitypang verse. Kezed felé Kezed, hajad felé Kezed, hajad, szemed felé Kezed, hajad, szemed, szoknyád felé Mit kapkodok?! – mindegyre kérded Hol bosszús-hangosan, hol fejcsóválva, némán – Virág Mért nem szeliden símogatva Ahogy szokás, ahogy mások teszik Miért kapkodva, csillogó szemekkel És mért nevetek hozzá – szemtelenség! Ilyen csunyán, fülsértő – élesen! […] Olvass tovább

  • in

    Karinthy Frigyes: Nihil

    Jöjjön Karinthy Frigyes: Nihil című verse. Utoljára még elmentem volt szeretőmhöz És beszélgettem vele a lépcsőházban: Bementünk, mert kint nagyon fujt a szél És kemény csöppek estek. Végleg elbucsuztunk, már nem szeretem: Aztán lementem a Rottenbiller-utcán Vettem gesztenyét, de nem tudtam lenyelni Találkoztam Biró barátommal. Biró beszélt a neo-impresszionizmusról, Én mondtam: mindent abba kell hagyni: […] Olvass tovább

  • in

    Karinthy Frigyes – Lecke

    Jöjjön Karinthy Frigyes – Lecke című verse. Megcsókoltalak, megmutatni, hogyan kell nékem csókot adni. Megfúltál, úgy öleltelek mutatni, hogy ölelj te meg. És sírtam is, ölelve térded, mert tudtam, hittem, hogy megérted, bő könnyeim, a könnyü bért, mit értem ontsz, a könnyekért. Eldobtam mindent – íme, lásd, hogyan lehet szeretni mást, kiért mindent százszor megadnál, ezerszer […] Olvass tovább

  • in

    Karinthy Frigyes: Egyszerűség

    Jöjjön Karinthy Frigyes: Egyszerűség verse. Nem hivalgó, cifra páva Nem modern az én szivem. Egyszerűség lakik benne Mosolyogva szeliden. Egyszerű, de tiszta nóták Amiket én dalolok – Mert a szívem súgja őket, Nem is olyan nagy dolog. Úgy csicsereg az én szívem Egyszerűen, szabadon, Mint a pintyőke madárka Fönt a lombos ágakon. Ami a szívemen […] Olvass tovább

  • in

    Cserhalmi György verset mond – Karinthy Frigyes: Előszó

    Jöjjön Karinthy Frigyes: Előszó című verse Cserhalmi György előadásában. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülöm, mindnyájotoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy megy egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban,  A teljes versért KLIKK. Olvass tovább

  • in

    Ezeket érdemes elolvasni! Karinthy Frigyes 5 remek verse

    Ezeket érdemes elolvasni! Jöjjön a Karinthy Frigyes 5 remek verse válogatásunk. Lecke Megcsókoltalak, megmutatni, Hogyan kell nékem csókot adni. Megfúltál, úgy öleltelek Mutatni, hogy ölelj te meg. És sírtam is, ölelve térded, Mert tudtam, hittem, hogy megérted, Bő könnyeim, a könnyü bért, Mit értem ontsz, a könnyekért. Eldobtam mindent – íme, lásd, Hogyan lehet szeretni […] Olvass tovább

  • in

    Karinthy Frigyes: Álom

    Jöjjön Karinthy Frigyes Álom verse. Álmomban csónakon futottam És kihajoltam Tizenhat éves voltam És csónakom fehér vízen szaladt láttam egy várost a víz alatt. És láttam erdőt a levegőben És láttam kísértetet lepedőben. S távol a kék és tiszta eget És csillagokat és fellegeket. És kinyujtottam a körmöm Ezer méter hosszúra És karmoltam a felhőt, […] Olvass tovább

  • in

    Karinthy Frigyes: A gyermek mostanában nyugtalan

    Jöjjön Karinthy Frigyes: A gyermek mostanában nyugtalan verse. Kit lelkem mélyében elrejtve hordok A gyermek mostanában nyugtalan, – A gyermek, kit csak én tudok magam, Haragszik. Sír és liheg – dobban szivembe’ szíve, Arcáról eltünt a szelíd mosoly – Ráncolja rám nagy homlokát és oly Mogorva. Én járok és csinálom, ami dolgom És mondom jóestét […] Olvass tovább

  • in

    Kávészünet és Singh Viki – Karinthy Frigyes: Lecke

    Jöjjön Kávészünet és Singh Viki Karinthy Frigyes Lecke című versének előadása. Megcsókoltalak, megmutatni, hogyan kell nékem csókot adni. Megfúltál, úgy öleltelek mutatni, hogy ölelj te meg. És sírtam is, ölelve térded, mert tudtam, hittem, hogy megérted, bő könnyeim, a könnyü bért, mit értem ontsz, a könnyekért. A teljes versért KLIKK. Olvass tovább