Ajánljuk:

  • in

    Lackfi János: Téli ringatózás

    Lackfi János: Téli ringatózás Jég pendül, Talp roppan, Ág reccsen Tarlottan. Hó, hó, hó Mindenhol, Hullongó Hintőpor. Fűmagnak Szendergés, Állatnak Hempergés. Hó, hó, hó, Ragasztó, Lábat meg- Akasztó. Kezet meg- Fagyasztó Felhőző, Ravasz hó. Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Mikor

    Jöjjön Lackfi János: Mikor verse. Mikor már olyan sokan vannak szobámban hogy nem fér el az íróasztal hogy össze kell hajtanom egy sarokba támasztott száradó esernyőt Mondom, mikor már összegyűltek megtanítom őket mindenre hogyan kell ébredni, elaludni és undok hússal, főzelékkel naponta fenntartani magunk S mikor már odaadtam csodálkozni nekik egyenként a tárgyakat elmondom a […] Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Bűvésznek lenni

    Jöjjön Lackfi János: Bűvésznek lenni verse. Bűvésznek lenni szórakoztató ha hazamegy s rögtön ledobja aktatáskáját, tarka kendő lesz belőle, mely könnyű füstként elenyészik, nem dobban földre kézelőjéből jó tucatnyi tojást szed elő, megebédel és kezéből a szürke újság postagalambként tovaröppen ha akar, még a mennyezetre is lefekhet, hogy ott aludjék és kipihenten ébred reggel szájából […] Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Felhőevő Dorottya

    Lackfi János: Felhőevő Dorottya Reggel iskolába menet felhőt szedek, eszegetek. Ködnek hívják, ül vastagon az utcákon, az ágakon. Mindenütt porzik, mint a por, bolyhos, mint a vattacukor. Hozzá mindenfélét falok: sok köddel meszelt ablakot, ködös fákat, ködös tetőt és ködös madáretetőt, ködkrumplipürével rakott villanydrótot szopogatok, hozzá még elropogtatok sok ropi-villanyoszlopot: mire pár házat lenyelek, a […] Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Égig ér fel

    Jöjjön Lackfi János: Égig ér fel verse. Most azt játszom, hogy irigykedem irigylem a kopaszra nyírt bronzkoponyájú újságkihordó hosszú szakállát hányavetin kigombolt ingét Lányok szellős ruháit szőrtelen kaucsuklábát csilingelő fogát Munkások bagószagát eldobált sörösüvegét mohos arcát loncsos ruháit Nénikék leszegett fejét félliter tejét mely a bevásárlóháló szemei közt ki-kibuggyan Úgy leadnám magam az összes kilót […] Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: A nőci, ha negyven

    Jöjjön Lackfi János: A nőci, ha negyven verse. A nőci, ha negyven, még gondos a sminkje, a nőci, ha negyven, aligha riszál, a nőci, ha negyven, már taxikat int le, és áll körülötte az éjjeli bál. A nőci, ha negyven, a ráncai szépek, és lányos a lába, hisz fitneszezik, ügyel vonalak, szinek egyvelegére, és ötletes […] Olvass tovább

  • in

    Vasárnap dedikál Lackfi János – meglepetés várja a verskedvelőket

    Dedikáltasd Lackfi János könyveit, és fagyizz ingyen a Szamosnál a MOM Parkban! Június 11-én vasárnap a MOM parki nyárköszöntő Gasztro Napok részeként a Szamos Cukrászda fagylalttal ajándékozza meg Lackfi János költő rajongóit. A MOM Parkban június 8-11. között megrendezett Gasztro Napokon a Szamos Cukrászda is különleges meglepetéssel készül. Minden náluk vásárolt limonádé mellé fagylaltot adnak […] Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Alma és füst

    Jöjjön Lackfi János: Alma és füst verse. Este almát hámoz apa, tekereg a héja, négybe vágja, egyik gerezd a Holdnak karéja. A kémény füstöt ereget, sima-laza szálon, mint a cérna gomolyaga gabalyodik álom. Köszönjük, hogy elolvastad Lackfi János: Alma és füst versét! Mi a véleményed Lackfi János: Alma és füst verséről? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Lackfi János: Van és nincs

    Jöjjön Lackfi János: Van és nincs előadása. Este a lámpát leoltod, szekrény, ágy, asztalsarok van és nincs a vaksötétben: foghatod, s nem láthatod. Hogyha elfújod a gyertyát, csavaros füst gomolyog, megszökik az ujjaid közt: láthatod, s nem foghatod. Olvass tovább