Ajánljuk:

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: József Attila: A Dunánál

    Jöjjön József Attila: A Dunánál című verse Latinovits Zoltán előadásában. A világ vagyok – minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – József Attila – Mama

    Latinovits Zoltán József Attila Mama című versét mondja el. Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán előadását – jöjjön József […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Berzsenyi Dániel: A közelítő tél

    Jöjjön Berzsenyi Dániel: A közelítő tél verse Latinovits Zoltán előadásában. Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Kosztolányi Dezső: Hatalmas ősz

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Hatalmas ősz verse Latinovits Zoltán előadásában. Hatalmas ősz. Reám leheltél s érzem, egyre érzem, hogy nagyra nősz. Te jó, te nagy, ami akartam lenni, régen, egykor, most az te vagy. Igaz, egész, mely önnön-magát bátran koronázza s az éjbe néz. ITT olvashatod Kosztolányi Dezső: Hatalmas ősz verset. Hallgassuk meg Latinovits Zoltántól Kosztolányi […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Petőfi Sándor: Szülőföldemen

    Jöjjön Berzsenyi Dániel: A közelítő tél verse Latinovits Zoltán előadásában. Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: “Cserebogár, sárga cserebogár!” Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – József Attila – Kész leltár

    Latinovits Zoltán József Attila Kész leltár című versét mondja el. Magamban bíztam eleitől fogva – ha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek. Semmiképp se többe, mint az állatnak, mely elhull örökre. Ha féltem is, a helyemet megálltam – születtem, elvegyültem és kiváltam. Meg is fizettem, kinek ahogy mérte, ki ingyen adott, azt […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Váci Mihály: A cigánylány

    Jöjjön áci Mihály: A cigánylány  című vers Latinovits Zoltán előadásában. Egy rég elhamvadt nyáron láttam a cséplések arany porában. Ment fel a porszínű mennybe, szalmafelhővel görnyedezve. Az ostorrá font sugaraktól a bőre ki-kicsattan olykor. Ment fel a szőke kazalra, ő, a szomorú barna. Olvasd el a teljes verset ITT! Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: József Attila: Nagyon fáj

    Jöjjön József Attila Nagyon fáj című költeménye Latinovits Zoltán előadásában. Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. A teljes versért klikk. Jöjjön Latinovits Zoltán fantasztikus előadásában József Attila Nagyon fáj verse. Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – József Attila: Kései sirató

    Jöjjön József Attila: Kései sirató verse Latinovits Zoltán előadásában. Harminchat fokos lázban égek mindig s te nem ápolsz, anyám. Mint lenge, könnyü lány, ha odaintik, kinyujtóztál a halál oldalán. Lágy őszi tájból és sok kedves nőből próbállak összeállitani téged; de nem futja, már látom, az időből, a tömény tűz eléget. Utoljára Szabadszállásra mentem, a hadak […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Váci Mihály: Valami nincsen sehol

    Jöjjön Váci Mihály: Valami nincsen sehol című verse Latinovits Zoltán előadásában. Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, – valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, – s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a szerelemben egy életen át, – s valamit minden csókban elmulasztunk. Mert valami hiányzik minden ölelésből, – minden csókból hiányzik valami. Hiába alkotjuk meg s […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.