Ajánljuk:

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: Kosztolányi Dezső – Hajnali részegség

    Jöjjön  Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség verse Latinovits Zoltán előadásában. Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva s mérges altatókkal. […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Babits Mihály: Esti kérdés

    Jöjjön Babits Mihály: Esti kérdés című költeménye Latinovits Zoltán előadásában. Midőn az est, e lágyan takaró fekete, síma bársonytakaró, melyet terít egy óriási dajka, a féltett földet lassan eltakarja s oly óvatossan, hogy minden füszál lágy leple alatt egyenessen áll és nem kap a virágok szirma ráncot s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán nem […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Ady Endre: A Hadak Útja

    Jöjjön Ady Endre: A Hadak Útja című verse Latinovits Zoltán előadásában. Minden mienk, csak a tűrés nem S nincs hatalom, amely megingat És hangosan, nagy-hangosan Idézzük meg hóhérainkat. Ez az ország a mi országunk, Itt most már a mi kezünk épít. Tobzódtatok, tobzódtatok, Éppen elég volt ezer évig. Hír és dal ma riongva vág szét […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: József Attila: Nagyon fáj

    Jöjjön József Attila Nagyon fáj című költeménye Latinovits Zoltán előadásában. Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. A teljes versért klikk. Jöjjön Latinovits Zoltán fantasztikus előadásában József Attila Nagyon fáj verse. Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Váci Mihály: Valami nincsen sehol

    Jöjjön Váci Mihály: Valami nincsen sehol című verse Latinovits Zoltán előadásában. Süvítnek napjaink, a forró sortüzek, – valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk lélekszakadva, jóttevőn, – s valamit minden tettben elmulasztunk. Áldozódunk a szerelemben egy életen át, – s valamit minden csókban elmulasztunk. Mert valami hiányzik minden ölelésből, – minden csókból hiányzik valami. Hiába alkotjuk meg s […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – Karinthy Frigyes: Előszó

    Jöjjön Karinthy Frigyes: Előszó című verse Latinovits Zoltán előadásában. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülöm, mindnyájotoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy megy egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban,  A teljes versért KLIKK. Hallgasssuk meg Latinovits Zoltán […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond – József Attila – Mama

    Latinovits Zoltán József Attila Mama című versét mondja el. Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Latinovits Zoltán előadását – jöjjön József […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: Radnóti Miklós: Nem tudhatom

    Jöjjön Radnóti Miklós: Nem tudhatom verse Latinovits Zoltán előadásában. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre – A muszáj-Herkules: előadja Latinovits Zoltán

    Jöjjön Ady Endre – A muszáj-Herkules verse előadja: Latinovits Zoltán. Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: Úgy szeretnék gyáván kihúnyni S meg kell maradnom Herkulesnek. Milyen hígfejüek a törpék: Hagynának egy kicsit magamra, Krisztusuccse, magam megtörnék. De nyelvelnek, zsibongnak, űznek S neki hajtanak önvesztükre Mindig új hitnek, dalnak, tűznek.     Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: Vörösmarty Mihály: A vén cigány

    Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány vers Latinovits Zoltán előadásában. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vízen? Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, […] Olvass tovább

  • in

    Latinovits Zoltán verset mond: József Attila: A Dunánál

    Jöjjön József Attila: A Dunánál című verse Latinovits Zoltán előadásában. A világ vagyok – minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör. Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa – török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e multnak már adósa szelíd jövővel […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.