Ajánljuk:

  • in ,

    Latinovits Zoltán verset mond – Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

    Jöjjön Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú verse. Előttünk már hamvassá vált az út, És árnyak teste zuhant át a parkon, De még finom, halk sugárkoszorút Font hajad sötét lombjába az alkony: Halvány, szelíd és komoly ragyogást, Mely már alig volt fények földi mása, S félig illattá s csenddé szűrte át A dolgok esti lélekvándorlása. Illattá s […] Olvass tovább

  • in

    Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez (Előadja: Lakatos István)

    Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez című verse Lakatos István előadásában. Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? (Elmondja: Cserhalmi György)

    Jöjjön Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? verse Cserhalmi György előadásában. Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnálak először… E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekintetedet, Azt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A […] Olvass tovább

  • in

    Sztankay István nagyszerű előadása – Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez

    Jöjjön Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez című verse Sztankay István előadásában. Főldiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! Kit teremt magának A boldogtalan, S mint védangyalának, Bókol úntalan. Síma száddal mit kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Hallgassuk meg Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez című versét Sztankay […] Olvass tovább

  • in ,

    A Kaláka verselőadása – Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani?

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? a Kaláka előadásában. A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindíg, mindíg játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfõre ülni, borból-vízbõl mértékkel tölteni, gyöngyöt dobálni, semminek örülni, sóhajtva rossz ruhákat ölteni? A teljes verset ITT olvashatod el. Olvass tovább